Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza. (1919. augusztus hó elejétől 1919. november hó végéig.)

A Pest megyei vezetésben történt változásról az "Iratok Pest megye történetéhez" c. kötetben megállapitották : "Joanovics Sándort, a Vármegyei Direktórium elnökét, 1919. augusztus 5-én tartóztatták le a vármegyeházán és ezzel megszűnt a tanács 33 rendszer Pest megyében." Ugyanerről Vigh Károly : " A megye székhelyén, a vármegyeházán lengett legtovább a Tanácsköztársaság vörös zászlaja. A megyeházán július második felétől már a Belügyi Népbiztosság karhatalmi alakulata tartott szolgálatot. Augusztus 1-től a proletárdiktatúra hü védelmezői kettőzött őrséget tartottak a megyeháza kapujánál, és csak 7-én délelőtt, a megyei tanács és direktőri34 um .tagjaival együtt hagyták el az épületet." A direktórium létszáma nem lehetett teljes, ha Joanovicsot már augusztus hő 5-én letartóztatták, s az nehezen képzelhető el, hogy letartóztatása után azonnal kiengedték. A fővárosban lejátszódott zavargásoknak Pest megyei követői is akadtak : Pilisvörösváron és Tinyén. A pilisvörösvári eset jegyzőkönyvét közvetlenül az események után, 1919. augusztus hó 14-én, vették fel, amiben Baun Jakab rabbi, pilisvörösvári lakos, mondta el a történteket : "Aug. 8-án este fél 10 óra tájban lakásom ablakán egy nagy kődarab repült be. Erre ... megrémültem s családommal (nőm és leányom) a szomszédságban lakó Blau Zsigmondné nevü asszonyhoz menekültem. Onnan néztem végig, hogy lakásomat teljesen kifosztották. ... Ezenkivül mintegy 50 családot raboltak ki, akik mind elmenekültek Vörösvárről. Sokakat közülük súlyosan bántalmaztak, férfiakat és nőket s gyermekeket egyaránt. Az előadottakat megerősiti Ehrenfeld Zsigmond ottani kereskedő, aki előadja, hogy ellentállásről szo sem lehetett Csupán a pilisvörösváriakkal felvett jegyzőkönyv alapján tanácstalanul állnánk ennek a durva - minden részletében elitélendő -eset68