Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza. (1919. augusztus hó elejétől 1919. november hó végéig.)

hogy a 21 réf. iskolai tanítói állás közül csak 8 számított annak, s ezekre "... a nevelők kiesési sorrendben léptek hátulról előre. Ezek a "plüss" állások nagyon irigyeltek voltak, s minden gondtői mentesek. Az ország legjobb javadalmazásu tanítói állásai hirében állót, „81 tak. Egyházi fenntartás esetén sem a "minden gondtól mentesség" jellemezte a tanitők sorsát -ezt kevesen mondhatták el közülük- hanem valami egészen más. Mojzes Gyula nyugalmazott tanitó még 1940-re vonatkozóan is a következőket irta : "1940-től Kisorosziban működtem mint rk. tanitó. A 20 % fizetés kiegészitő államsegélyt havonta rendszeresen megkaptam, de a helyi járandóság bizony gyakran elmaradt. A vasárnapi litánia után a plébános kezembe adta az egyházi adőkönyvet. Mellém rendelte a templomgazdát, meg egy iskolaszéki tagot, aztán késő estig végigházaltuk a falut, nyüzgetve az egyháziadé-hátralékosokat, hogy fizessenek. Az összegyűlt pénzt a plébánián leszámoltuk. Utána következett a keresztényszocialista elosztás. Kikanyarítva egy-egy részt, igy szólt a plébános : Ez az egyházé ,.., ez a plébánosé . .., ez a harangozóé ..., a kántornak majd a jövő hónapban fizetünk! Pedig már akkor csak hátralékokban számítgattunk! Feleségem állami óvónő volt. Ilyenkor az ő fizetéséből tengődött a „82 család. Rigó János tömörkényi tanitó fegyelmi ügyéhez csatolták "... a tömörkényi állami elemi népiskola tantestületének évzáró gyűléséről" 83 felvett jegyzőkönyv másolatát, amit 1919. július hő 27-én tartottak. A tanévzáró értekezleten Török Péter elnökölt, s rajta kivül jelen voltak : Rigó Mihály, Koppe Sándor, Rigó János, Martinovich Jolán, Rigó József és Rigó Aranka tantestületi tagok. Korábban Francia Kiss Jánost Kiskörösre helyezték át, igy a tanítással " 6 tanerő ... a 6 telepen felállitott 6 tanteremben ..." foglalkozott. Megállapították, 88