Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza. (1919. augusztus hó elejétől 1919. november hó végéig.)

"A vörös hadsereg, vörös őrség leszerelése, melynél a legkíméletlenebb erélytől sem szabad visszariadni. Ha ezek ellenállást fejtenek ki, ellenségnek tekintendők és a helyszinen agyonlövendök,... További letartóztatások önként eszközlendők a községi karhatalmi parancsnokság által a megadott irányelvek alapján. Aszód, 1919. aug. 30-án. 54 Textoris Emil szds. sk." Igy alakultak, különböző formában, de kizárólagosan egy cél érdekében a helyi "karhatalmak", amelyekről viszonylagosan átfogó képet adott a Budapesti Csendőrkerületi Parancsnokság 1919. okt. 6-án kelt összesitője. "Katonai Karhatalmi Alakulatok" megjelöléssel: Kerepes : 163, - Rákoskeresztúr : 48, - Rákosszentmihály : 35, Pécel : 38, - Cinkota : 21, - Csömör : 20, - Nagytarcsa : 10, - Mátyásföld : 20, - Tura : 11, - Boldog : 14, - Galgahéviz : 6, - Verség : 13, - Zsámbok : 20, - Dány : 25, - Sashalom : 27, - Aszód : 123, - Bag : 10, - Hévizgyörk : 6, - Galgamácsa : 28, - Galgagyörk: 21, - Iklad : 27, - Domony : 17, - Nagykartal : 15, - Mogyoród : 103, - Kistarcsa : 8, Monori járás : 817, (ebből tiszt : 27) Biai járás : 915, (tiszt : 63) Gyomrői járás : 141, (parancsnok ismeretlen) Nagykátai járás : 70, Soroksári járás : 837, (tiszt: 21) fő katonai karhatalommal rendelke55 zett. A fenti kimutatás a Pest megye területén alakult karhatalmakat csak hiányosan tartalmazza. A reális helyzet teljes ismeretének hiányát tükrözte, hogy a Gyömrői Járás esetében a parancsnok nevét sem tudták. Azt mindenképpen meg lehetett állapitani, hogy az egyre növekvő letartóztatásokhoz meglett az ellenforradalom helyi hatalma és helyi karhatalma, s nyilvánvalóan nem maradhattak el sokáig az ehhez 77