Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza. (1919. augusztus hó elejétől 1919. november hó végéig.)

Pest megye déli részéről sem rendelkeztek információval, hiszen aug. 9-én reggelig a vasúti közlekedés is csak Tápiószeléig, Albertirsáig és Kiskunlacházáig állt fenn. Aug. 9-re várták a vasúti forga49 lom kiterjesztését : Szolnokig, Kiskunfélegyházáig és Kiskunhalasig. A helyi "karhatalmak" - ettől függetlenül is - alakulgattak, s aug. hő 16-án a Budapesti Karhatalmi Főparancsnokság - hivatkozva a magyar hadügyminisztérium 14429/eln. 6./1919. sz. rendeletére - kiadta vonatkozó rendelkezését, amelyben - többek között - : "Az ország belrendjének biztosítására tiszti, valamint altiszti karhatalmi zászlóaljak, lovasszázadok és ütegek felállítását rendelem el. Ezen karhatalmi alakulatok egyelőre Budapesten és nagyobb vidéki állomásokon állitandók fel. ... a balkaron egy sárga "K" betű jelzi a karhatalmi alakulatokhoz való tartozást. " irta elő. ^ Bonyodalmak keletkezhettek a "szervezett" és "szerveződött" karhatalmakkal kapcsolatos egyes kérdések körül, mert a Budapesti Karhatalmi Főparancsnokság 1919. aug. hó 26-án kelt 14. sz. "eligazításában" kénytelen volt megállapítani: "A Hüm a hadseregfőparancsnoksággal egyetértésben legközelebb tisztázni fogja a pestkörnyéki körletek határait."^* Hadseregfőparancsnokság alatt nem a királyi román hadsereg főparancsnokságát érthette, hanem a Magyar Nemzeti Hadsereg fővezérséget, amelyhez tartozó személyek "bekapcsolódhattak" a szervezésbe, és az általuk felállított egységek már ekkor Siófokra jelenthettek. Létay tábornok az öt pestvidéki kerület határát a következőképpen állapitotta meg : I. Budapest-környéki kerület : Biatorbágyi járás, hozzá : Érd, Diősd. "I. belső kerület, a Svábhegyen tömegesen bekvártélyozott proletárok ellensúlyozására, Budakeszit vegye fel.