Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza. (1919. augusztus hó elejétől 1919. november hó végéig.)

vei, útközben a vett parancsok értelmében intézkedtem. Tatárszentgyörgyre érve megkiséreltem az összeköttetést jobbra az 1. számú és balra a 3. számú járőrrel. Lajosmizsén, itt miután a két összeköttetésre kiküldött tiszt nem vonult be, kénytelen voltam az egész szakasszal átmenni, és megszervezni ott a karhatalmat a Giczey szakasz részére hátra hagyva egy jelentést tovább folytattam az előirt irányba az utat. Alsőbabád pusztán jelentette a balra küldött két öszszekötő tiszt, hogy Kunszentmiklós

on 600 megszálló csoport van, s a , , , , „41 községházán hagytak a Denki szakasz szamára helyzetjelentést. Ez a Prónay-szakasz feljutott Budapestre, s ők adták "József királyi 42 herczeg személyének védelmét biztositó őrséget. A karhatalom szervezését bizonyára nemcsak Lajosmizsén végezték el, hanem máshol is, ahol áthaladtak. A visszakerült "helyi hatalmak" feltétlenül igényelték saját, "helyi karhatalmukat", ahogy ezt pl. Vác esetében láthattuk. Az egyik Prőnay-tiszt : "Politikai helyzet, bolsevizmus, szervezkedés Nagykőrösön és a hozzátartozó járásokban" cimmel a nagykőrösi karhatalommal kapcsolatos, néhány dolgot ismertetett. " Midőn a románok bejöttek tisztekből, menekült csendőrökből egy őrség alakult a rend fenntartására. Parancsnok volt : Molnár István méntelepi alezredes, aki a megszervezés után visszavonult. Később a toborzás kiterjesztetett főleg a fegyverbirő gazdákra, és "Önkéntes Őrség" elnevezést nyert. A szervező tartalékos tisztek aug. 17-én Papp Kálmán nyugalmazott ezredest kérték fel parancsnokul. Jelenleg 200 emberből áll (t.i. a karhatalom), a közrend fenntartásában a csendőrséggel és rendőrséggel együttműködnek.