Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

I. Az ellenforradalmi erők előkészületei a Tanácsköztársaság megdöntésére, s az azt követő terrorra. („Szegedi gyülekezés” 1919. május, június és július hónapokban.)

- megrémíteni, elrettenteni az egész magyar népet. Amikor és ahol a megfélemlítést látták fontosnak - ott könnyebben megtalálhatóak később az áldozatok tetemei, esetleg még a gyilkosok konkrét "kilétét" is ki lehetett deríteni. Ilyen eseteket — többnyire fehérterror első szakaszában találhatunk. Ha elsődleges céljukként a fizikai megsemmisítés szerepelt - igyekeztek "nyomtalanul" eltüntetni áldozataikat. A tettest vagy tetteseket legfeljebb sejteni lehetett. Rémitések, elrettentések más formáit is gyakran alkalmazták. Sok személyt zárattak börtönbe, internálőtáborba, vagy előzetes letartóztatásba helyeztek, és igen aktivan működtették a fegyelmi bizottságokat minden munkahelyen. Az áldozatok külön, népes táborát alkották azok, akik a tomboló terror következtében - kényszerűségből - elhagyták hazánkat. A felsoroltak mindegyikét nem kizárólagosan a különítmények végezték, de a terror legborzalmasabb formáit : - az emberi életek szadista kioltását, - a csonkulásokat okozó kegyetlen kínzásokat a különböző különítmények tették, szinte a kizárólagosságig. Az "alapos előkészület" első "eredményeként" 1919. júniusától egyre szaporodtak a bestiális kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosságok Szegeden, amelyeket többnyire a frissen verbuvált Prőnay-törzsszázad tagjai követtek el. A másik hírhedt "szegedi" különítmény parancsnoka : "Ostenburg Moravek Gyula" - aki Marosvásárhelyen született : 1885-ben 1919. július elején került Szegedre. "Az Ember" c. lap 1920. febru21-én megjelent számában igy mutatta be Ostenburg századost : "Moravek Gyulának hivták mindaddig, amig meg nem nősült és el nem vett egy Ostenburg-lányt. Apósa akkor örökbefogadta és azóta gróf