Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

I. Az ellenforradalmi erők előkészületei a Tanácsköztársaság megdöntésére, s az azt követő terrorra. („Szegedi gyülekezés” 1919. május, június és július hónapokban.)

tény, hogy a "szélrózsa minden irányából" érkeztek Szegedre, de az is tény, hogy a legtöbben Budapestről majd ezt követően - lényegesen kevesebben - Pozsonyból jutottak a "Prőnay-századba", s a Prónay által külön kiemelt Szolnok, Kalocsa csak ezek után következett. Teljes igazolást nyert Prőnaynak "katonái" életkorára vonatkozó megjegyzése : "... legtöbb tagja nem is töltötte be a 30 évet, a létszám 29 c túlnyomó részét úgyszólván fiatal gyerkőcök képezték Életkoruk átlaga - tisztekről lévén szó - rendkivül alacsony : 24,2 év. Ezen adat 77 fő - szintén több, mint a század fele - életkorának átlagát tartalmazta. A fentiekből törvényszerűen következett : kevés a fronton eltöltött éveik száma. 47-en közöltek frontszolgálatot, átlaguk: 24,9 hónap Figyelembe kell venni, hogy a 47 fő a századnak alig harmada, s a háború több, mint 4 évig tartott. Ilyen összefüggésben ez a két év frontszolgálati átlag nem a háború lövészárkainak poklát megjárt, harcedzett tisztekre engedett következtetni. Tanácsköztársaság alatti tevékenységéről 50 fő nyilatkozott. Az 50-ből 45 semmiféle szerepet nem vállalt a Tanácsköztársaság alatt. Ugy tűnik, elsöprő többségük eleve elhatározta : nem szolgálja a proletárdiktatúrát. Az 5 igennel válaszoló közül 3 csak néhány napig állt "alkalm<:sásban". Két "igen" esetében egyáltalán nem tudni: meddig, hol "munkálkodtak", ami azért is fontos lenne, mert mindketten az átlagosnál jóval "ismertebb" Prőnay-tisztek : Baky László fhgy. és Bibő Dénes hgy. Nyelvismeretük szempontjából - a két végleten kivül, amit a következők jelenteiiek : 1.) csak a magyar nyelvet beszélték, 2.) a magyar nyelvet egyáltalán nem beszélték - megállapítható, hogy döncő többségük egy idegen nyelvet beszélt.