Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

Jegyzetek

"Megyünk előre !" A rosszaknak vagy a butáknak Intő szavára ne ha liga s sarok! Ocsmány sötétje bűzös éjszakáknak Nem olthatja ki soha a napot. Gazdag gazok, koldus buták, csak rajta Mindegyiteknek átkot bőgjön ajka ! Utáljuk bár, nem térünk ki előle : Megyünk e lőre ! Büszkék vagyunk mi mindazokra, Akik rombolva járnak szerte-szét ; Hadd dőljön csak minden romokba, Hogy megtaláljuk a jövő helyét ! Vihar pusztíthat, erdőket letörhet, Sivataggá söpörheti a földet, De termékeny nyár sarjadzik belőle : Megyünk előre ! A nyárspolgár, a loncsos, gyáva, Félve szoritja megdagadt zsebét ; Szuronyt, ágyút ordit a szája, A nép neki most rongyos csőcselék ! "Ablak törött, vész a magántulajdon !" Orditják, tul völgyön, hegyeken, halmon ! Orditsanak ! ... Nem félünk ám mi tőle : Megyünk előre ! Tulajdon? ... E szó ismeretlen. Milliók nem tudtak róla soha, Ha mégis van - a fátyol lebben Csak egyesek rablott tulajdona ! ... Mindnyájunknak gazul kiszivott vére, Életerőnk van elásva beléje ! ... De van még tán a népnek is erője ; Megyünk előre ! Szabadság? ! Oh napodat látjuk ! Méltóbban, minthogy élhetnénk veled, Mint, hogyha a békót lerázzuk S nem tűrünk gaz - vagy szolga népeket? ! A gazt könyörtelen mind eltiporjuk,