Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

V. A váci börtönbe zárt letartóztatottakkal, a bírósági ítéletekkel és a különítményekkel kapcsolatos észrevételek (1919. aug. 1-től 1920. őszéig.)

vissza nem tért. Holléte felől hivatalos tudomása nincs." Igy érthető az is, hogy letartóztatásakor, Fodor Zsigmond miért tekinthette reá­lisnak a "kecskeméti, törvényes kihallgatást". Annak viszont a leg­minimálisabb a valószinüsége, hogy Francia Kissék csakLajosmizsén­értesultek későbbi áldozatuk "nemzeti érzéssel ellentétes" -állítóla­gos- kijelentéseiről. Ezzel szemben, szinte a bizonyosságig valószi­nü : Francia Kissék Fodor Zsigmond "meggyilkolásának szükségessé­ge miatt" mentek Lajosmizsére, s a többieket "csak" e "feladatuk" megvalósítása során ("egyúttal") juttatták szomorú sorsukra. A "törvényes hatóságok" időben értesültek Fodor Zsigmond "he­lyi hatósággal kapcsolatos gondjairól", a járási főszolgabirótól a kor­mánybiztoson keresztül, egészen a belügyminiszterig. A Héjjas-külö­nítményt ez a tény nemcsak, hogy nem akadályozta, de még "zavaró­an" sem hatott szándékaik megvalósításában, A főszolgabirák "hálatáv­iratát" ugyanannak a Szánthó főszolgabírónak a "székhelyén" adták fel Prónaynak, aki mindezekhez a "nemzeti érzésű" eseményekhez kész­séggel "asszisztált". Joggal "nyilatkoztak" Prónaynak a "többség nevében". Nem "a­kárkik" tartoztak -akkor és később- a Pest vármegyei főszolgabirák testületéhez. Röviden "bemutatom" e testület két tagját, egy "ismer­tebbet" és egy "ismeretlenebbet" : Dr Endre László. Abonyban született, 1895. január hó elsején. Vallása: római kathólikus. A jogi karon doktorált : 1918. június 8-án. Nyelvismerete: német, francia, 1918. május 15-től 1918. okt. 14-ig díjtalan közigazgatási gyakornok. Szolgabíró Temes vármegye törvényhatósága-

Next

/
Thumbnails
Contents