Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

V. A váci börtönbe zárt letartóztatottakkal, a bírósági ítéletekkel és a különítményekkel kapcsolatos észrevételek (1919. aug. 1-től 1920. őszéig.)

sen elvégezték" volna, mint a többi rájuk bizott, "sokrétű szolgálatot". "Sokoldalú" felhasználhatóságuk teljességgel igazolta, hogy Prónay miért vezette be idejekorán "egységénél" az " alapszabályt'J amivel kapcsolatban eddig nem sikerült megállapítani : "alkotásához" felhasználtak-e "idegen", "külföldi" forrásokat? Viszont : az eseményekben egyértelműen tükröződött, hogy az egész "fehérterror-folyamat" "cselekvési gyakorlatának" egyik meghatározó, igen fontos alkotó elemét képezte ez az "alapszabály". Terminológiai szempontból -a fejezetek címeiben szereplő- három főidőegység különböztethető meg, "Érdemileg", a már feltárt anyagra épitve, a fehérterror "felfelé ívelő" korszakát a "gyakorlati tettek" -a főcél, a "megvalósítás" főmődszere, az esetek színhelye és ,, 42 időbeni előfordulása- alapján három 'fokozatra oszthatom, "A - fokozat" : Főcél : 1.) Megfélemlítés. 2. ) Elrettentés. 3. ) Fizikai megsemmisítés, A megvalósítás főmődszere : "Nyilvánosan", esetleg tömeg jelenlétében (felhasználásával) "cselekedtek". Az esetek színhelye: Orgovány és környéke, illetve : az ország (több tucat) más települése. Időbeni előfordulása : Döntően a fehérterror első szakaszában. "B - fokozat" : Főcél: 1.) Elrettentés. 2. ) Fizikai megsemmisítés. 3. ) Megfélemlítés. A megvalósítás főmődszere : A "nyilvánosság mellőzésének", megtévesztésének -mindenkori biztosítása- alapián "ténykedtek".