Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza. (1920. márciusától 1920. nyaráig.)

Az őrizetbevettek száma-, az okok megjelölése, megnyugtathatta a minisztert, hiszen szerepelt a listán 8 gyilkossággal és 21 fosztogatással gyanúsított személy. Viszont : Horváth ezredes is jól tudta : az "igazi" tettesek közül nem foghattak el senkit. A csendőrség "szinleIve" teljesítette a kapott parancsokat. "Az egyes őrsöknél alig van egy két régi csendőr, ezek is nem szívesen exponálják magukat és az elmúlt idők tanulsága alapján igyekeznek mindenkivel jóba maradni. A csapatoknak mindenütt rendelkezésére -132 állottak, de működésük általában csak passzív. . . Horváth ezredesnek nem lehettek kétségei affelől, hogy miről is lehetett valójában szó", mert az egyik városi rendőrkapitány kijelentette neki : ". .. a katonaságot munkájában azért nem támogatja, mert , „ ... „133 az egész akciót nem tartja opportunusnak . A "keleti határ" ügyét gondosan elkerülte az ezredes - amivel kapcsolatosan : véletlenül sem gondolhatott arra, hogy katonái megközelíthetik Abonyt - de Héjjas Iván szervezkedése tekintetében ez lehetetlennek bizonyult. "... az ébredő magyarok egy egészen különös szervezkedésére jöttem rá. Az egyesület főleg Héjjas Iván vezetése alatt községenként úgynevezett biztosító szakaszokat szervezett, melyek az I. vadász zlj. alakulataiként szerepeltek és a zászlóaljtól kiállított igazolványokkal voltak ellátva. A szakaszok tagjai nagyrészt katonaviselt gazdákból állanak, parancsnokuk egy a községben tartózkodó tartalékos tiszt vagy altiszt. . . . Nem tudom, hogy ezen szakaszok mennyiben jogos alakulatai az első vadász zlj. -nak vagy nem, nem ismerem a szervezkedés célját sem, de határozottan károsnak látom, fegyelmezetlen és vezetés nélkül álló polgári embereknek ilyetén való felfegyverzését, tartva attól, hogy ezen fegyveres erő nem csak a zsidó üldözést, hanem esetleg más politikai célokat is szol-