Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza. (1920. márciusától 1920. nyaráig.)

Horváth László ezredes ennél a pontnál alapos gondban lehetett, mert a keleti határt "elfelejtették" kijelölni, s igy azt neki kellett "kitalálnia". Az 5. pont nem inspiciálhatta lendületes "előrehaladásra" : "A napi menet teljesitm ények ugy határozandók meg, hogy ember és lő ne terheltessék tul. " Az "akciót" június hő 9-én kellett elkezdeni, aminek sikeres lebonyolitásához Horváth ezredes kapott még : 3 hadbírót, "kik azonnal Alberti-Irsára inditandők útba," Oszlop-parancsnokokat - közvetlenül a budapesti körletparancsnokságtól, rendőrtiszt viselőket és csendőrséget. Parancsnoksága alá rendelték a "nevezett területen" tartózkodó összes katonai alakulatokat, csend őrséget és rendőrséget az "akció tartamára", bár a keleti határ "tisztázása" "papiron" nem történt meg. "Horváth ezredes a parancsátvevés időpontjától kezdve a honv. miniszternek van közvetlenül alárendelve. Helyzetjelentéseket e hó 9étől kezdve mindennap 9 h. -kor de és 8 h. -kor dut. a honv. minisztérnek (elnöki csop. ) terjeszt fel. A parancs alapján a "területen érdekelt" Héjjas-különítménynek néhány napra legfeljebb "ruhát kellett cserélnie',' mert amikor Horváth ezredes kézhez vette a "saját parancsát", akkor Prónayék már egészen pontos információval rendelkeztek erről az akcióról. A vezérkari főnökség példányán két tintaceruzás megjegyzés látható : "Makay szds. (szegedi vd.zlj.)-nak tudomására hoztam. 1920. június 7-én" alatta : "A szárnysegéd fenti hivatlan eljárását külön je„121 lentés tárgyává teszem. VI, 9, Mindkét feljegyzés alatt olvashatatlan aláirás szerepelt, de bárki is volt a szárnysegéd - nem kellett a fentiekért "nyugtalankodnia", mert az ügy gyorsan "elintéződhetett", hiszen Írásban további "nyoma" ennek a "hivatlan eljárásnak" nem maradt. 24 8