Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza. (1920. márciusától 1920. nyaráig.)

"Egy nagy faluban, amelynek Abony a neve, meglátogattuk dr Hirnt, aki a magyar kormány két tisztviselője jelenlétében megállapította, hogy zsidóember, akit megtámadtak és elvertek, képtelen jog„90 orvoslathoz jutni. Hirn doktor - korának országosan ismert nevü orvosa - hiába várt "jogorvoslatot". A Prónay-tisztek és Héjjas Iván nem 1920. áprilisában jelentek meg először Szolnokon a Tanácsköztársaság után, Héjjas Iván alaposan ismerhette ezt a vidéket, mert 1919. március 23-án megkezdett "bujdosását" Orgovány után Alpáron folytatta és innen vette útját Üllő irányába. Az utazása során érintett településeken nem valőszinü, hogy jelentkezett a helybeli vörösőrségnél. A szolnoki főállamügyészhelyettes 1919. november 23-án jelentett a főállamügyésznek : "... mai nap délelőtt megjelent hivatalos helyiségemben három, a magyar nemzeti hadsereghez tartozó katonatiszt, kik bemutatkozva Thurzó főhadnagynak nevezte magát, a másik kettőnek nevét nem értettem (ha nem csalódom az egyik Molnárnak ,91 mondta magát)." A főállamügyészhelyettes biztos, nem "csalódott", mert nagy a valőszinusége annak, hogy a három szolnoki "Molnár-fiű" közül jelent vagy jelentek meg nála. Thurzó hadnagy nevével jóval korábban, a szegedi Prónay-tisztek közt találkoztunk. A másik két tiszt sem lehetett "vadidegen". Thurzóék felsőbb parancsra hivatkoztak, s kérték a fogházban letartóztatott egyének megszemlélésének engedélyezését, "... a szempontból, nem ismernek-e fel valamelyikben különösen terhelt kommunistát s eljárásuk eredményéről felsőbb hatóság 92 utján "jelentést" fognak tenni hozzám.' A főállamügyészhelyettes megadta a kért engedélyt, de a tisztek által igért jelentés helyett mást kapott : "Délután 2 óra tájban magánlakásomon megjelentek a szolnoki asszonyok s sirva panaszolták, hogy a tisztek fogva lévő fér-