Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)
I. Az ellenforradalmi erők előkészületei a Tanácsköztársaság megdöntésére, s az azt követő terrorra. („Szegedi gyülekezés” 1919. május, június és július hónapokban.)
"1919. június 12-én indultam el Czeglédről és jöttem Szegedre. Budapest, Dombóvár, Kővágő-szőllős, Pécs és Szabadkán keresztül." *^ Héjjas Iván fhgy esetében nem elképzelhetetlen, hogy a fenti utvonalat - vagy a hozzá hasonlót - használhatta, de Francia Kiss aligha lovagolhatott ezen az útvonalon, ő feltehetően sokkal rövidebb, de szintén biztonságos uton juthatott jőnéhányszor Szegedre, s nem fogták el egyetlen egyszer sem, sőt: az aknazáron sem robbant fel, amit egyszerűen csak kikerült. Az "utbiztositás" olyan zökkenőmentes sikereket ért el, hogy az alig néhány hete alakult Magyar Nemzeti Hadsereg Vezérkari Főnöksége 1919. június hő 26-án nyugodtan elhatározhatta : "Második ut Kecskemét, Bugacz, Dorozsmán át megszervezendő, itt egyelőre csak szóbeli üzenetek."** Az első számú utvonaluk "nyomvonalát" nem közölték ugyan, de ott már igen olajozottan működhetett a szervezet, ha szóbeli üzeneteken kivül más módon rögzitett közléseket is továbbíthattak. Pethes szds. szervezett átkelésre vonatkozó közlése vitathatatlanul igaznak tekinthető. A Duna-Tisza köze parasztsága szervezésére vonatkozó kitételét csak Héjjas Iván fhgy. beismerése támasztotta alá, de Héjjas Iván - ebből a szempontbői - abszolút "autentikus" forrásnak tekinthető, hiszen alaposan feltételezhető, hogy ő volt a "főszervező" - vagy egyik főszervező - , mert csak ennek alapján érthető a Tanácsköztársaság utáni időszakban elért gyors szervezési sikere. Mindez nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy a Duna vidékén 1919. júniusában kirobbant ellenforradalom kizárólagosan csak az ő "munkájuk" következménye, de tevékenységük tény - Pethes szds. és Héjjas Iván fhgy. sorai alapján bizonyítottnak vehető. Héjjas Iván fhgy. szervezésre vonatkozó feljegyzéseket nem hagyott ránk, amiből pontosan kiderülhetne : mikor, hol, milyen zavarok csúsztak a szervezésükbe, amelyek aztán végül a szervezetlenség képének a kialakulásához vezettek. E kérdésekről lé21