Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

III. A fehérterror második szakasza. (1919. november hó végétől 1920. március hó közepéig.)

nálnak is, mert ők Horthy mellett vannak és mert mindent a hadügyminiszter rendeletére tettek, hogy őket talán most gyilkosoknak tartják, de a történelem később mint hősöket fogja magasztalni. Az orgoványi eset után azt mondták, hogy most egy ideig csendben lesznek, „47 de később ismét hallatni fognak magukról A fent idézett jegyzőkönyv igen súlyos megállapításai realitásának alátámasztására, és a "Héjjas-nyilatkozat" egy-két fontosabb részére szükségesnek *-ünt már most röviden kitérni. Héjjas Iván "nyilatkozatában" - többek között - kijelentette : "En már a román megszállás alatt fogtam hozzá a kecskeméti karhatalom megszervezéséhez. Augusztus 10-én már rendelkezésemre állott kétszáz fegyveres ember, csupa kipróbált régi ellenforradalmár, nagyrészt volt csendőr. . .. Mihelyt a románok kivonultak, november 19-én átvettem a város parancsnokságot. Ekkor már nagy karhatalom állott rendelkezésemre, amely ötszáz felfegyverzett gyalogosból és egy lovasszázadból állott. Valamennyien a Kecskemét környékbeli módos gazdák közül kerültek ki. ... Elismerem, hogy ez a lajosmizsei eset valóban a leggyalázatosabb, közönséges rablógyilkosság, de nagy hiba volna ezt a bűnügyi krónikába tartozó nagyon sajánlatos rém tettet összeköttetésbe hozni az én karhatalmi különítményem tevékenységével. .. . az, ahogyan a fogházból elhurcolt kommunistákkal bántak, „48 csak egy sajnálatos kisiklás volt, amiről csak utólag értesültem. Tehát : Héjjas Iván és "vitézei" teljesen ártatlanok, illetve azt az esetet, amit már képtelenség volt tagadni Héjjâisnak : sajnálatos kisiklásnak minősitette. 1919. november 27-én jelentést tett a kecskeméti ügyészség vezetője is : "... az a meggyőződésem, hogy erre a célra szervezett banda vonta ki a törvényes igazságszolgáltatás alól a nevezett kom171