Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza. (1919. augusztus hó elejétől 1919. november hó végéig.)

ta a szervezett munkásság ereje. 1919. október 29-én a Budapesti II. Külső Kerületi Karhatalmi Nyomozó Csoport jelentette a II. Kül159 ső Kerületi Karhatalmi Parancsnokságnak Szentendrére : "... Pilisvörösváron és környékén a kommunista izgatás rendkívül nagy méreteket kezd ölteni. Folyó hó 24-én nyomozóim ki voltak oda küldve, s ezek jelentése alapján a következőket jelentem : Pilisvörösváron, Pilisszentivánon, Solymáron, Pilisborosjenőn az ott lévő mintegy 2.000 bányamunkás még most is teljesen kommunista érzelmű, és ezt minden alkalommal ki is nyilvánítják ugy annyira, hogy rettegésben tartják az egész vidék lakosságát. Ezenkivül Pilisvörösváron annyira elfajult a helyzet, hogy nyilt összetűzések napirenden vannak a bányászok és a rendőrség között. A napokban a bányászok egy csoportja lefegyverezte a csendőrséget! (román katonai segitséggel), és tettleg is bántalmazta a csendőröket. Ugyanakkor Hasenfratz tartalékos hadnagy, népőrségi parancsnokot és 3 népőrt szintén tettleg bántalmazták, s midőn elmenekült utána üzenték, hogy előbb-utóbb agyon fogják verni. ... az ottani bányavidéken a törvényes rend és ezzel együtt az élet és vagyonbiztonság helyreállítható legyen, feltétlenül szükséges volna megfelelő számú kb. 100 fő fegyveres karhatalom kirendelése. Jegyzők, birok életveszélyes fenyege, , , „160 tese bányászok által napirenden van. Nehéz lenne megállapítani, hogy a pilisvörösvári bányászok közt mennyi volt a helyi lakos, és hányan kerültek más településekről Pilisvörösvárra? Viszont egyértelműen el kellett fogadni : - a bányászoknak nem volt a bányászok által "veszélyeztetett" vagyona, - Hasenfratz hadnagy biztosan, nem volt bányász.