Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza. (1919. augusztus hó elejétől 1919. november hó végéig.)

merült fel vagy került bele névsorukba. István Albert tanitó "feljelentésében" található dolgok többsége olyan, amiről akkor Monoron a "fél falu" tudhatott, igy a gondnokság is. "Összharagjukat".viszont a tanítókra öntötték, aminek egészen pontos, lényegi, okát ma nehéz lenne kideriteni. István Albert tanitó aug. 30-án irta levelét, s nem gondolhatta, hogy a mindenkire nézve kötelező "igazolási" javaslatával nyitott ajtókat döngetett, mert Friedrich István miniszterelnök vonatkozó rendelete egyidőben juthatott a vármegyei tanfelügyelőségre az ő soraival. Az "igazoló eljárás" "érdekes" lehetett Monoron -és bizonyára a megye legtöbb iskolájában- hiszen az eddig közöltek tanúsították : nyugodtan felfüggeszthették volna a tantestület egyik felét először, aztán a megmaradt felének a felét másodszor, mert egy "blankettaszöveg" szinte minden Tanácsköztársaság alatt működött tanerőre "ráakasztható" volt. Viszont: valakiknek tanitaniok is kellett - s ezt a monori gondnokság is jól tudta. István Albert tanítónak nem lehettek "kétségei" saját sorsára vonatkozóan : " jelentem Nagyságodnak, hogy mint a munkástanács tagját f. hő 5-én letartóztattak honnan a czeglédi fogolytáborba internálni akartak, a román katonai parancsnokságok azonban az ottani kihallgatásom után azonnal szabadlábra helyeztek ..." Fegyelmijét -Mandich Marin, Hoffmann Richard, és többekével együtt- elrendelte a közigazgatási bizottság. Nem taníthattak, fizetésük harmadát kapták. 1922. április 9-én a következőket jelentette a monori járás főszolgabirája a főispánnak : "... a monori intelligensebb társadalmi férfiakkal folytatott beszélgetésekből, másrészt a 3 napot igénybevevő fegyelmi vizsgálat folyamán állapitottam meg ... Istvánt általánosságban rokonszenves egyéniségnek tartották ... képzettsége és