Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza. (1919. augusztus hó elejétől 1919. november hó végéig.)

tényleg működött valamennyi köztisztviselő a minisztériumoktői lefelé az utolsó közhivatalig .." 1921. május 26-ig - ártatlansága ellenére be kellett érnie fizetése harmadával, s a létbizonytalansággal. A P-P-SK vármegyei közigazgatási bizottságnak volt egy stencilezett kivitele zésü határozata a fegyelmi vizsgálat elrendelésére, ami összesen 2,5 sor terjedelmű pontozott részt tartalmazott a "konkrét" vádak bejegyzésére. Az "általános" vádakat : "... a kommunista uralom alatt elveket vallott ... s általában olyan magatartást tanusitott, oly szellemben tanitott, nevelt és működött ..." eleve a nyomtatvány szerepét betöltő "stencilre" irták. Ezek jelentették a "blankettaszöveget " vagy "blankettavádakat". Ilyen "nyomtatványon" kapta meg a határozatot Hellerné is. Hoffmann Béláné csepeli tanitőnő több, mint egy évig nélkülözött 3 gyermekével azért, mert "... a hazaszeretetet és a szocialista eszme összeegyeztethető fogalmak ..." szellemében tanitott a Tanácsköztársaság idején. Ügye annak ellenére sem nyert gyorsabb megoldást, hogy Hoffmann Béláné 1919. okt. 20-án megirta a miniszternek : "... vádaskodásra rendelte el a közigazgatási bizottság ... a ,112 fegyelmi eljárást, s ezzel együtt fizetésem letiltását is ..." A monori állami iskolák gondnoksága 1919. aug. 28*i ülésén Mandics Marinon kivül még több tanitó és tanitőnő ügyében is határo113 zott. 1.) István Albert tanitó : "Szakszervezeti elnöki minőségben, ugy helyben mint a vidéki községekben a tanitőság körében politikai agitációt fejtett ki, melyekben az előző törvényes rendet, intézményeket, ezeknek vezetőit lekicsinyelte és becsmérelte. Ezirányu szereplése révén munkástanácstaggá választatván meg, mint ilyen az állami iskolák ügyvitelét önkényesen magához ragadta. Az áll. isk. gondnok-