Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza. (1919. augusztus hó elejétől 1919. november hó végéig.)

tó-testületének 1919. dec. hó 12-én tartott rendes ülésén -amin az igazoló eljárást tárgyalták- megállapították : "Folyó évi aug.20-án elfogták Kovács Sándort, azóta fogva van, hogy mi okból, arról a tanitó-testüietnek tudomása nincs". Határozott álláspontjuk "nyomatékaként" egyhangúlag elfogadták 2/1919.sz. határozatukat. "Tanitó-testület megállapítja, hogy Zsögön Róbert községi tanitó a proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartása ellen kifogást emel ... Kovács Sándor igazgatóra vonatkozólag a tanítótestületnek nincs kifogása. Hazafias, politikai, erkölcsi magatartása ellen kifogás nem merült fel ... "' A tanitó-testületi ülést a helyettes igazgató-tanító vezette.! ! A két "megítélés" hosszú csatát vívott egymással, de az 1922. oki:. 27-én született miniszteri döntéssel a tanító-testület határozata győzedelmeskedett : "... a terhére rótt fegyelmi vétség és annak következ97 menyei alól felmentem." Erdődi Mihály 33 éves, Tököl községhez tartozó Szilágyi-telepen dolgozó tanítónak viszont 1922. július hó 19-én kelt "elmozdító" határozatot kézbesített a posta, mert : "... a Szilágyi-telepen 1919. április elején, gyűlésen mint a munkástanács tagja és jegyzője a kommunizmust dicsői tette. Lajosmizsén szomorú napokat élhetett 1919. augusztusától Buda y Aladár tanitó és családja. Budayné Cserha Stefániát 1920. évi aug. hő 1-én saját költségére más állomáshelyre való áthelyezésre Ítélték. "Buday Aladárné vétkessége abban nyilvánul, hogy nem vonult vissza kötelességéhez hiven mindentől, amit elkerülhetett volna ..." Tehát : semmi érdemlegeset nem tudtak "bűnéül" felróni ennek a büntetlen előéletű, tiszteletben álló, 42 esztendős, több gyermekes családanyának, azonkívül, hogy férje a lajosmizsei direktórium elnöke volt. Az Ugy aktái között csak 1920. és 1921-ben felvett jegyző-