Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 2. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - f. A második világháború utáni korszak

f., A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI KORSZAK A második világháborút követő időszak története ezer szállal kapcsolódik jelenünkhöz. Az eseményeket átélt ember saját és mások emlékezetére támaszkodva is sokat megjeleníthet az 1945 utáni korszak történéseiből. De éppen ezért fokozott forráskritikára van szükség, a szubjektív, a valóságot elferdítő interpretációk kiküszöbölése céljából. Legyünk figyelemmel arra is, hogy a helyi történelem legújabb szakaszának szereplői, vagy közvetlen leszármazottaik ott élnek községünkben, jogos személyes érdekeiket, becsületüket tisztelnünk kell. A történelmi "távlat hiánya nem riaszthat vissza bennünket attól, hogy foglalkozzunk jelenkorunkkal. Sőt! Minden történeti feldolgozás a jelennek szól, egyúttal azonban mintegy példát is állít a jövő elé: ezért kötelességünk feltárni falunk legújabb kori történetét. Nem csekély problémát jelent a viszonylagos forrásbőség is, hisz a sok konkrétum nehézségeket okozhat. Mindenképpen igyekezzünk a lényeges adatokat felkutatni, s ezekből ábrázoljuk a fő történéseket, folyamatokat. Kiemelten foglalkozzunk falunk felszabadításával, a háborús károkkal, az új élet megindulásával, az újtipusú hatalmi szervek, a népi, nemzeti bizottságok megalakulásával és szerepével, a földreformmal, mint a forradalmi gazdasági-társadalmi átalakulások fő jellemzőivel. Be kell mutatnunk az egypárt- és a tanácsrendszer bevezetésével bekövetkezett változásokat, az 50-es évek népellenes rendszerének helyi vetületeit, az 1956-os népforradalmat és következményeit, s nem feledkezhetünk meg a termelőszövetkezeti mozgalom