Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 2. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - e. A kapitalizmus kora forradalmak kora 1848-1944

már közzétette. A korszak leggazdagabb forrásbázisát kétségtelenül a primer levéltári anyag képezi. Ez a gazdagság - a persze létező hiányok, iratpusztulások figyelembevételével - olyan fokú, hogy az előző időszakban is csupán a legfontosabb irategyütteseket érintő tárgyalásmódunkat még szorosabb korlátok közé kell fegnunk, mert csak a megközelítően pontos kifejtés is külön kiadványt igényelne. Cseppet sem akarjuk kisebbíteni pl. a nagybirtokos családok, az egyházak levéltárainak, valamint a térképgyűjteményeknek, az egyházi majd állami anyakönyveknek a forrásértékét, de fenti ok folytán kizárólag a szélesebb értelemben vett közigazgatási szervezet működése során keletkezett fontosabb irategyüttesekre, irattipusokra térünk ki, természetesen az emlitós szintjén. Először a község (mint önkormányzati és közigazgatási egység) iratairól kell megemlékeznünk. A mai Pest megye területén fekvő összes község fennmaradt iratanyagát a Pest Megyei Levéltár őrzi, Budapesten, illetve nagykőrösi és váci osztályain. A község volt a polgári kori közigazgatás és a területi önkormányzat legkisebb egysége, tehát falunk életének, hétköznapjainak legkonkrétabb adatait is a községi szervek, intézmények iratai őrzik. Legfontosabbak ezek közül a képviselőtestület és az elöljáróság, valamint az iskola. Irataik közül forrásértékük miatt kiemelhetők a képviselőtestületi jegyzőkönyvek és az iskolai anyakönyvek. Előbbiek elsősorban a község közigazgatási és vagyoni helyzetére, utóbbiak pedig az általános tankötelezettség gyakorlati megvalósulásának mikéntjére tartalmaznak adatokat. De nem csekély jelentőségűek a községi elöljáróság ügyvitele során keletkezett bizalmas és