Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 2. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - e. A kapitalizmus kora forradalmak kora 1848-1944

dokumentumai címmel 5 kötetben. A közölt dokumentumok évköre: 1848-1919. A Pest megye múltjából sorozat 2. köteteként 1969-ben publikálta a Pest Megyei. Levéltár az 1918- as polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság megyei történetének valamennyi fontos dokumentumát (

Iratok Pest megye történetéhez 1918-1919. Okmányközlés. Bp. 1969.). Az ellenforradalmi korszak történetének sokoldalú ábrázolásához meríthetünk adatokat a Nemes Dezső és Karsai Elek által szerkesztett kiadványsorozat (

Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919-1945

) eddig mejelent 5 kötetéből, valamint a Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből 1919-1929 és ugyanezen cimen 1935-1945 kötetekből. A Horthy-korszak munkásságának, parasztságának életmódját és küzdelmeit jelenítik meg a következő okmányközlések: Kiss Dezső (szerk.): Parasztsors-parasztgond 1919-1945 (Bp. I960.), Kővágó László-Pintér István (szerk.): Munkássors-munkásgond 1919- 1944 (Bp. 19623, Farkas Rozália (szerk.): Dokumentumok Pest megye munkásmozgalmának történetéből, 1890-1945 (Szentendre, 19850. A feldolgozások, forrásközlések mellett érdemes áttanulmányozni a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja c, 1903-tól megjelent sajtóterméket is. Benne megtaláljuk a megyét érintő miniszteri rendeleteket, a törvényhatósági bizottsági határozatokat, a főispán, alispán, megyei tisztiorvos stb. rendeleteit. Értékes forráscsoportot képeznek a korszakban már kiterjedt statisztikai adatgyűjtések. Ezek közül legjelentősebbek a népszámlálások (időpontjaik: 1850, 1857, 1869, 1880, 1890, 1900, 1910, 1920, 1930, 1941). Az 1850. évi népszámlálás anyanyelvi, vallási és foglalkozási adatait az Országos