Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 2. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - d. A kései feudalizmus kora 1686-1848

conscriptiones sorozata jön szóba) és természetesen a közigazgatásilag egykoron más megyékhez tartozó községek esetében további megyei levéltárakban is. A megyei levéltárak összeírásainak jegyzékét egyébként már publikálták (A_ területi állami levéltárakban őrzött feudális-kori összeirások jegyzéke I-II. Bp. 19650. Valamennyi levéltár elkészítette • összeírása

inak katalógusá

t is, ez kéziratban hozzáférhető az egyes levéltárakban. Pest megyére vonatkozó átfogó összeírás-publikáció csak egy áll rendelkezésre: az 1715-1720. évi országos összeirások községsoros történeti demográfiai feldolgozását a Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában 1720-1721 cimmel még Acsády Ignác tette közzé a Magyar Statisztikai Közlemények Uj folyamának XII. kötetében (Bp. 1896). A fentebb emiitett adó- és lélekösszeirásokból - mint már kifejtettük - következtetni tudunk a népességszám fejlődésére, azonban ebben az eljárásban sok a hipotetikus elem. Konkrétan a népesség országos öszeirását tűzte ki célul a II. József rendelete alapján 1784-1785-ben végrehajtott első népszámlálásunk, amelynek községsoros adatait Oányi Dezső és Dávid Zoltán tette közzé (

Az első magyarországi népszámlálás 1784-1787. Bp. 1960). A munka a népesség társadalmi és életkor szerinti megoszlására egyaránt tartalmaz adatokat. (A műnek 1975-ben kiegészítése jelent meg, amely további 11 megye és 9 szabad királyi város adatait közli.) Speciális céllal, a jobbágyság földesúri terheinek maximálása utján az államkincstár számára fizetőképes adóalanyokat biztosítandó, készült a Mária Terézia 1767-es rendelete alapján elvégzett úrbéri összeírás

. Ennek termékei az urbáriumok, illetve úrbéri tabellák,