Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)

II. A pecsétek pecséttani vizsgálata - A pecsétnyomók készítői

puskátis hasonló képen parancsollak veni, aztis nagi birságai, hogi akinek egi marhája nincsen, 1 tehene vagion, 2 awagi 3, anakis az égiket el agia, ugi vegén puskát az szegin ember, aki pedik Germekes ember, az ollianak nehéz, az Germekeit ihen hagia, puskát vetetnek vile..."^ A pecsétnyomók készitői Zolnay László a budavári gótikus szoborlelet megtalálásával kapcsolatban egyhelyütt azt mondta, hogy a leletek napfényre kerüléséig a magyar gótikus plasztika azért nem volt teljesen ismeretlen, hiszen ismert volt az érmeken és a pecsétekén, vagyis a kisplasztikában. Feltűnő jelenség a Pest megyei pecséteken is, hogy Börzsöny, Nagymaros, Vác és Visegrád városok XIV-XVI. századi pecsétjei mennyire mesterkézre vallanak, mennyire művészi szinvonaluak, sajnos alkotóikat nem ismerjük. A pecsétkészitő mesterség hanyatlása - többek között az ország központi területeinek, Budának 1541. évi véglegesnek szánt meghóditása után kezdődik. Ezután egyre messzebb esnek nyugatra azok a városok, ahol európai színvonalú metszők, vésnökök dolgoznak, falvak már nem rs gondolhatnak megrendelésekre ezeken a helyeken, mert azok számukra elérhetetlenek. Esetleg a városok, Nagymaros fontos, nyugatra tartó kereskedelmi viziut mellett lévén, élhetett a lehetőséggél a török hódítás után is. Ennek bizonyítékaként elég végig nézni 1543-as 1576-os, 1582-es és 1599-es évszámot viselő pecsétjét, riem lehetetlen, hogy ezekből kettő-három azonos műhelyben, eset-