Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)

II. A pecsétek pecséttani vizsgálata - A pecsét-szimbólumok vizsgálata

találhatók, sőt bélyegző lécek. Valkó község bélyegzőlécét szinte már, mint kiadó hivatal használja 1867-1876 között (Valkó 4.). A viaszpecséteket azonban egyetlen területről, a levelek, végrendeletek stb. lezárásának technikai funkciójából nem lehet kiszoritani, ugyanis gumibélyegzővel ez nem végezhető el. Ezért készülnek még ezután is fém tipáriumok, sőt ugyanazt a pecsétet megvésetik fémből, illetve elkészittetik gumiból a kétféle használatra (Alberti 4-5.). A pecsét-szimbólumok vizsgálata A megye-pecsét pecsétképét - mint láttuk - a megye rendjei folyamodványuk előtt megállapitották, meghatározták és leirták a követi utasításban. Az álló, kétfarku oroszlán, mint jelkép, rendkivül általános, az erő és hatalom, az arisztokratizmus kifejezője, ehhez társul még a korona és országalma, amelyek a magyar állam jelvényei lévén, fokozott, központi jelentőségét kivánják hangsúlyozni a megyének. A rendek 1659. évi kivánsága azonban csak áltálában jelöli meg a koronát, az arany almát és a sziklás hegyet, tehát nem a Szentkoronáról van szó - melynek kultusza ekkorra már meglehetősen kialakult -, nem a magyar országalmáról és nem a pecsétképben később megjelenő hármashalomról. Amikor 1733ban a Wesselényi Ferenc nevével ékes pecsét használatbóli kivonásáról és uj pecsét készíttetéséről volt szó a megyegyűlésen, a rendek teljes tájékozatlanságban voltak a megye-pecsét heraldikai jelképei, elemei származása tekintetében, leginkább az izgatta a rendeket, hogy a megye-pecséten nem a Wesselényi