Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)

II. A pecsétek pecséttani vizsgálata - A pecsétek hierarchiája, funkcionális elkülönülése

ban jelennek meg pecsétjeikkel. Cegléden a jegyzői és biztosi hivatal 1841-ben, a polgármesteri a szabadságharc után (Cegléd 10-12., 14.). Nagykőrösön a polgármesteri és telekkönyvi, valamint az előfogati biztosi pecsétek gazdagítják a funkcionálisan elkülönült pecsétek sorát az 1848-49-es szabadságharc után (Nagykőrös 13-17. ). Püspökvác mezőváros 1840-ben egyszerre három pecsét használatára kért engedélyt, ezek a tanácsi, a jegyzői és a ka45 pitányi hivatal pecsétjei. Monor 1848-ban lett mezőváros, 1849-ben létrehozta jegyzői hivatalát (Monor 5.). Szentendre jegyzői hivatala már a XVIII. században működött saját pecséttel, úgyszintén adófizetői hivatala is (Szentendre 4-5.). A példák még hosszan sorolhatók. Az 1867 utáni korszakban még ezekhez társulnak a különböző városi, sőt községi iskolatanácsok, iskolaszékek pecsétjei is (Cegléd 16., Domony 8. , Szada 4. stb. ). Aszód mezőváros pecsétjeinek hivatali, ügyköri elkülönüléséről Sramkó Mihály biró azt irja 1872. jan. 4.-én: "l. Ünnepéles alkalmakkor használni szokot nagy pecsété 2.. Minden napi közpecsétje 3. Katona s más hertelen eljárás alkalmával 46 használni szokott pecsétje." Az egyszerű gumibélyegzők megjelenésekor 1850 után a viaszpecsétek, amelyeknek a használata technikailag időigényesebb, bonyolultabb volt, egyre inkább a magasabb, az ünnepélyesebb ügyvitel, ügykörök és funkciók területére szorulnak vissza, mig a könnyű kezelésű gumibélyegzők elfoglalják a felszaporodó adminisztrációban a mindennapi közönséges helyet. A mindenféle passzusokon, marhaleveleken, igazolásokon, költségvetéseken, elszámolásokon stb. már csak gumibélyegzők