Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)
II. A pecsétek pecséttani vizsgálata - Pecséthasználat közpecsét funkcióban
csétjeire. A községekből évente választott paraszti gondviselők, tisztségviselők, hadnagyok és kapitányok tisztsége, mivel ugyancsak mulandó volt, nem adott kellő indokot ahhoz, hogy a községeknek tradicionális szimbólumait (húsvéti bárány, pelikán, Jézus stb.) megváltoztassák. Sőt 1777-ből ismerünk parasztvármegyei pecsétet, amelynek mezőjében fokossal, vagy bárddal felfegyverkezett lovas nyargal, de a solti parasztvármegye 1660as évszámot viselő pecsétjén a sisakhelyen is feltűnik a szablyát emelő kar (Parasztvármegye 1.). II. A pecsétek pecséttani vizsgálata Pecséthasználat közpecsét funkcióban Az általános természetesen az, hogy az iratot kibocsátó szerv saját gyakorlatában a saját közpecsétjét használja, ettől azonban számos eltérő eset, esetfajta is megfigyelhető. Ha saját pecsét nincs, elveszett, vagy egyszerűen csak nincs kéznél, használatba vehető idegen közpecsét is, ugy látszik, hitelesitő ereje annak is elfogadható. Ezt tették a szentendrei menekült lakosok Pócsmegyeren a vármegyéhez irt supplikációjukon, amikor "kölcsön kérték" Pócsmegyer községi pecsétjét. Ha saját pecsét nincs és nincs mód semmilyen más pecsét alkalmazására, akkor az iratban rögziteni kell a pecsét