Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)

Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei 1381-1876 - I. A pecsétek története - A parasztvármegye pecsétjeinek története

A parasztvármegye közigazgatási előzménye tulajdonképpen PPS megye klasszikus négy-öt járása volt, a hadnagyságokba osztott parasztvármegye területileg többé-kevésbé ezekhez igazodott, kifejlett állapotában, virágkorában, 1666 körül azonban három járásban (kecskeméti, solti és váci) a hadnagyságok száma elérte a tizet. Mindössze hat féle parasztvármegyei tipáriumnak valamivel több, mint egy tucat lenyomatát sikerült felkutatnunk, ebből az egyik pecsétet csak irodalomból ismerjük és az is a XVIII. század második felében keletkezett. (Parasztvármegye 6.) Marad tehát öt pecsét, amelyik a XVII. század második felében használatban volt és nagyjából egyidőben. Az iratok keltezéséből hozzávetőlegesen megállapitható, hogy az 1660-as évszámot viselő pecsét a solti parasztvármegyéjé, az 1672-es évszámu "Az egész Tisza s Dunaközy megh kóseredet szegénsigh" hétpecsétes levelén látható 1672-ből Battik Péterhez, PPS megye alispánjához. A hét pecsét eredeti sorrendje: Nagykőrös, parasztvármegye, Fülöpszállás, Izsák, Szabadszállás, Cegléd és Kecskemét. Ez tehát a kecskeméti parasztvármegyéjé. A harmadik pecsét feltűnésekor 1679-ben a kókai paraszthadnagy levelén szerepel, amelyet Bélteky Pálhoz PPS megye alispánjához intézett. Ugyanez a pecsét 1721-ben Kurucz András paraszthadnagy Dunakeszin kelt levelén látható, amelyet 34 Rákospalota biráihoz küldött. Ennek a pecsétnek az illetékességi területe tehát a váci járás. Bonyolitja a helyzetet, hogy a negyedik pecsét, amelynek lenyomatait 1715-1721-ből ismerjük, Nagykátán és Tóalmáson kelt paraszthadnagyi leveleken tűnik fel. Ezek szerint a