Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)

Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei 1381-1876 - I. A pecsétek története - A városok pecsétjeinek története

vác (Vác 8.). A váci püspökség és a váci káptalan között 1743ban földesurilag felosztott város ismét két közigazgatási közösségre szakadt, amit pecsétjei a XIX. sz. közepéig tükröznek (Vác 9-17. ). Visegrád jelentősége a királyi-királynéi építkezések és a királyi udvar jelenléte hatására a XIII-XIV. században növekedett meg. A város legkorábbi pecsétlenyomatát 1381-ből ismerjük, pecsétképén viseli az Anjou liliomot, ez a pecsét vagy ennek közvetlen előzménye tehát 1301 előtt nem keletkezhetett (Visegrád 1.). A város hanyatlása már a XV. sz. végén elkezdődött, amikor sorra megvonták tőle kiváltságait, a török hódítás kezdetére már mint város jelentéktelen. Az egykor jelentős Börzsöny bányavároska bányászatának a kezdete még az Árpád-korba nyúlik vissza és a XV. század14 ban éli virágkorát a település. (Valószínű, hogy a közösségnek, esetleg a német eredetű bányászközségnek külön is volt pecsétje, amelyet nem ismerünk. Első ismert pecsétjén koronás királyi alak látható trónszéken ülve damaszkolt háttérrel, jobbjában apostoli kettőskereszt (Börzsöny 1.). Bár az apostoli kettőskereszt az Anjou-korban is feltűnik, sőt az Árpád-korban is pénzeken, pecséteken stb., valójában gyakori ábrázolásának kezdete Zsigmond korára tehető. Zsigmond király 1417. aug. 24-én be is avatkozott a börzsönyi bányák ügyébe, amikor meghagyta a nádornak, az országbírónak, a tárnokmesternek és Ozorai Pipó temesi ispánnak, hogy állapítsák meg, a börzsönyi ércbányák az esztergomi érsekség birtokterületén fekszenek-e. A kijelöltek 1417. dec. 18-án jelentették a királynak, hogy a damásdi várnagy jelenlétében megállapították, a bányák az esztergomi érsekség föld-