Böőr László (szerk.): Útmutató a Pest Megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya irataihoz - Pest Megyei Levéltári Füzetek 3. (Budapest, 1981)

9. A helytörténeti kutatás szempontjából jelentős, más levéltárakban őrzött irategyüttesek

városok és községek életére vonatkozóan is itt található jelentős forrásanyag.

A közgyűléseken megtárgyalt ügyek iratai ekkor már a választott vezető tisztviselő, az alispán irattárába kerülte.k. Pest-Pilis-Solt , majd 1876-tól Pest-Pilis-Solt és Kiskun vármegye alispánjának irattára nemcsak terjedelemben, hanem forrásgazdagságát illetően is az egyik legjelentősebb levéltári egységet képezi.

Az alispán a korai feudális korban mint a főispán általános helyettese, majd a XVII. századtól kezdődően mindinkább a megyei önkormányzat fejeként látta el munkakörét. Egyértelmű irányitója a vármegyei tisztikarnak, a tisztségviselőknek és a közgyűlésnek,

A polgári korszakban az alispáni hivatalon - mint a közigazgatás középszintű végrehajtó szervén - az államigazgatást és az önkormányzatot érintő ügyek legnagyobb része keresztülment. Az alispán elsőfokon járt el a vármegyét illető szinte valamennyi ügyben, mig másodfokon akkor, amikor a községek, a főszolgabirák, a városi önkormányzati vagy igazgatási szervek által hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket birálta felül.

Az alispáni iratokban igy a gazdasági életre, az egyes rendeletek végrehajtására, a községek belső szervezetére, az egyesületekre stb. találunk

2oo