Böőr László (szerk.): Útmutató a Pest Megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya irataihoz - Pest Megyei Levéltári Füzetek 3. (Budapest, 1981)
9. A helytörténeti kutatás szempontjából jelentős, más levéltárakban őrzött irategyüttesek
a megyei tisztviselők jelentéseit. A közgyűléseken jegyzőkönyveket vezettek, amelyekhez kapcsolódóan kezelték az iratokat. A vármegye nemesi közgyűlésének iratai közül elsődleges helytörténeti forrásként a jegyzőkönyvek és a hozzájuk kapcsolódó iratok mellett - mindenekelőtt az úrbéri iratokat /acta urbarialia/ - szükséges kiemelnünk, amely alapvető adatokat tartalmaz a jobbágy - földesur viszonyra»a birtokmegoszlásra, a határhasználatra, és a településre vonatkozóan . A megyei közigazgatás egyik legfontosabb feladata volt a megyére kivetett állami adónak a községekre való szétosztása és behajtása. Ezt a vármegyei adószedő végezte, akinek a munkájához a különböző összeírások elkészítése nélkülözhetetlen volt. Az adóösszeirások a legfontosabb társadalom és gazdaságtörténeti források, amelyek a kutatott helység fejlődésének vázát adják meg. Az adózó családokat a családfő nevével tüntetik fel. Rendre kimutatják az adóalapot, az állatállományt, és a vetésterületet. Tájékoztatnak a község lakott részeiről, erdeiről, legelőiről stb. Az adóösszeirások gyakran utalnak a község földesurára, a lakosság betelepülésének idejére, a családok számára, öszszetételére. összeírások azonban nemcsak adózás céljára készültek. Ezek közül jelentősebbek a katonai célú népösszeirások, a lélekszám kimutatások 197
