A Pest Megyei Levéltár tanácsköztársasági iratai - Pest Megyei Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1969)

I.MEGYEI KÖZPONTI SZERVEK IRATAI - 2. Krizsán László: Pest –Pilis – Solt - Kiskun vármegye kormányzótanácsi biztosának iratai

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kormányzótanácsi biztosának iratai 1919. április 27 - 1919. július 29. Terj. : 0, 02 ifm. 1. Történeti adatok. A központi kormányszervek és a megyei hatóságok hivatalos érintkezésének hatékonyabbá tétele és egyszerűsítése érdekében a Forradalmi Kormányzótanács 1919. május 19-én kibocsátott XCVI. számú rendeletével kormányzótanácsi biztost állított a megyék és egyes városok élére. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kormányzótanácsi biztosává Joanovics Sándort, a Megyei Direktórium elnökét nevezte ki a Forradalmi Kormányzótanács. E megbízásból eredő tevékenységével párhuzamosan a kormányzótanácsi biztos a direktóriumi elnök feladatait is ellátta. A kormányzótanácsi biztos működése Pest megyében 1919. augusztus 2-án, az őt kinevező Forradalmi Kormányzótanács lemondásának következményeként szűnt meg. A Tanácsköztársaság államigazgatási rendszerében a kormányzótanácsi biztos különleges helyet foglal el. Az államigazgatás választott szervei közé, mint kinevezett hatóság ékelődött be és széles hatáskörével befolyásolta à közigazgatás kizárólagosan választott jellegét. A kormányzótanácsi biztos tevékenységének e jellegmeghatározó hatása Pest megyében - a kormányzótanácsi biztos és a Direktórium elnökének azonossága folytán - fokozottabban érvényesült. A kettős megbizást ellátó Joanovics Sándor ugyanis direktóriumi elnökként esetenként a kormányzótanácsi biztos hatáskörében intézkedett. A Tanácsköztársaság államigazgatási rendszerének alapjellegétől eltérő módon szervezett kormányzótanácsi biztos bevonását a közigazgatásba a megyei tanácsok és a központi kormányszervek kapcsolatában már a tanácsi igazgatás első napjaitól megmutatkozó gyakorlati igények indokolták. A megyei munkástanácsok tagjai ugyanis általában kevés közigazgatási gyakorlattal rendelkeztek, s az igazgatásban oly nagymérvűén támaszkodtak a kormányzószervekre, ami az utóbbiak munkáját hátráltatta. A Forradalmi Kormányzótanács ezért hatáskörének jelentős részét megyei megbizottjára ruházva, mintegy összekötő kapcsot létesitett a megyei és a kormányszervek között.