A Pest Megyei Levéltár tanácsköztársasági iratai - Pest Megyei Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1969)

FÜGGELÉK - V. MÁS INTÉZMÉNYEKBEN LEVŐ ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG PEST MEGYEI TÖRTÉNETÉRE VONATKOZÓ FORRÁSANYAG - 3. Gecsényi Lajos: A Pest megyei forradalmi törvényszékek iratai a Párttörténeti Intézet Archívumában

A csoport 26. őrzési egységében találhatók Pest-Pilis-SoltKiskun vármegye (454 1.), a 15. őrzési egységben Érd, Tárnok községek, a 20. őrzési egységben a szobi járás (48 1. ), a 25. őrzési egységben Kosd község választási jegyzőkönyvei. A 606,fondban fl918-1919-es táviratok gyűjteménye) található 2 dosszié a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság időszakából származó táviratokból, melyeket döntő többségükben községi, járási szervek küldtek be a megyei és országos hivatalokhoz. Gecsényi Lajos 3. A Pest megyei forradalmi törvényszékek iratai a Párttörténeti Intézet Archívumában 1919 1. A Pest megyei forradalmi törvényszékek története A Magyar Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa 1919. március 25-én kelt IV. számú rendeletével

1

' elrendelte a proletárállam uj igazságügyi apparátusának - a forradalmi törvényszékeknek a megszervezését. A rendelet alapján - miután az semmilyen formában nem korlátozta a forradalmi törvényszékek számát, székhelyét - a különböző községi, városi munkástanácsok előterjesztésére a Kormányzótanács meghatalmazása alapján az igazságügyi népbiztos nevezte ki az uj szerv tagjait, illetve vádbiztosait. Működésük általában március utolsó napjaiban kezdődött meg. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 38 forradalmi törvényszéket alakítottak: Abony, Albertirsa, Aszód, Bia, Budafok, Csepel, Cegléd, Ceglédbercel, Dunaharaszti, Erzsébetfalva (Leninváros), Gomba, Gödöllő, Isaszeg, Izsák, Kalocsa, Kartal, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kispest, Kis tárcsa, Monor, Nagykőrös, Pécel, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákos-palota, Szentendre, Tápiósáp, Tápiószele, Tinnye, Újpest, Üllő, Vác, Vecsés, Visegrád, Zebegény székhellyel**. Közülük 10 működésének nyoma nem maradt fenn, valószínűleg nem is funkcionáltak. A lényegében polgári jellegű forradalmi törvényszékek mellett az április 12-én kelt LUI. számú kormányzótanácsi rendelet

3-teremtette meg a fegyveres erők tagjai feletti bíráskodásra a katonai forradalmi törvényszékeket. Ezek eleinte hadosztály és dandár szintű fegyveres egységeknél, később már zászlóaljaknál is működtek. Adataink szerint Vácott, Kecskeméten és Cegléden mü-