A Pest Megyei Levéltár tanácsköztársasági iratai - Pest Megyei Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1969)

I.MEGYEI KÖZPONTI SZERVEK IRATAI - 1. Krizsán László: A Pest – Pilis – Solt - Kiskun Vármegyei Direktórium iratai

a rendkívüli gazdasági és politikai körülmények között, amikor a tagok jelentős része a harctéren teljesített szolgálatot, vagy kulcsfontosságú, egyéb beosztása teljesen igénybevette - határozatképes létszámmal - csupán két izben (április 26-án és június 11-én) ülésezett. Az Intézőbizottság ezzel szemben havonként rendszeresen megtartotta üléseit és megtárgyalta a megyei igazgatás minden lényeges kérdését. Az Intézőbizottság tevékenységét messze meghaladó mértékben végezte az ügyek közvetlen irányítását az Intézőbizottság Direktóriuma. A PPSKk Vm. Direktórium öt tagból álló és a negyven tagu Intézőbizottság kebeléből ápr. 29-én választás utján alakult testület volt. Elnöke Joanovics Sándor, alelnöke Urbán Pál, tagjai pedig Csathó Sándor, Porczió István és Vörös Sándor voltak. A Direktórium rendszeres üléseket nem tartott, hanem a testületi döntést igénylő ügyekről alkalmi megbeszéléseken határozott. A megyei Direktórium, illetve a Direktórium hivatali apparátusa 1919. augusztus 5-ig működött. Augusztus 7-én az alispán bejelentette az 1918. október 30-át megelőző megyei közigazgatási rendszer visszaállítását. 142. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Direktóriumának szervezete Dr. Földes István március 24-én megyei megbizottá történő kinevezése csakúgy nem eredményezett mélyreható, szocialista irányú átalakulást a közigazgatás megyei szervezetében, mint a megyei Ideiglenes Direktórium április 26-ig terjedő, csaknem egyhónapos működése. A megyei megbizott és az Ideiglenes Direktórium ugyanis nem épült szervesen bele a megye közigazgatási rendszerébe, hanem annak szervezetétől független, fölérendelt és alkalmi feladat ellátására létrehozott szerv volt. Ilymódon az átmeneti időszak megyei szintű irányító szervei, bár megteremtették a közigazgatás forradalmi átalakításának feltételeit, önmaguk azonban még nem tekinthetők a proletárforradalom sajátos államigazgatási szerveinek, A megyei igazgatás forradalmi átalakulása a Munkás- Katonaés Földmüvestanács megválasztásához fűződik. A Vm. Munkástanács létszámát - a küldő körzetek lélekszáma szerinti arányos elosztásban - eredetileg 300 főben állapították meg. E létszám azonban a kiküldő lakosság pontos számbavétele során három fővel gyarapodott.