Lakatos Ernő (szerk.): A modern krónikaírás Pest megyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 1. (Budapest, 1967)
4. Dr. Vigh Károly: A Pest megyei falukrónikáról, illetőleg falumonográfiákról
egyes községek csak formálisan kívántak eleget tenni a Hazafias Népfront felkérésének, vagy pedig sikerült megfelelő felkészültségű szerkesztőt, munkatársi gárdát találni, és kellő időt, energiát áldozni erre a feladatra. Ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy nem egy munkánál még a szerző, az összeállító szerkesztő, vagy kollektíva neve sincs megemlítve. Pl. az érdi, törökbálinti, budajenői, nagykovácsi, pusztazámori és gödöllői monográfiák névtelenül készültek. A legtöbb esetben azonban ott találjuk a szerző, vagy szerkesztő nevét, aki pl. Solymár esetében a község vb-titkára, Diósdon a vb-elnök, Tökön és Váchartyánban a Hazafias Népfront elnöke. De többnyire pedagógusok nevével találkozunk, mint pl. a torbágyi, sóskúti, telki, tárnoki, szászhalombattai monográfiákban. De nem egy esetben testületi szerkesztésről beszélhetünk. Pl. a biai dolgozatot aláírásával és pecséttel záradékolta a községi tanács elnöke és titkára, valamint a helyi népfront-elnök és titkár, a pátyi monográfiát is a népfront-elnök, a Honismereti Bizottság titkára és a vb-elnök írta alá. A ceglédit a Hazafias Népfront Helytörténeti Akcióbizottsága állította össze. A vámosmikolait 11-en írták, de ezeken kívül a munkatársak között felsorolják a térképrajzolót, képszerkesztőt és 13 főt, akik visszaemlékezéseikkel segítették a mű megírását. Az abonyi monográfia munkatársainak a száma 27. Az ürömi monográfiát 15-en szerkesztették a vb-elnöktől és a párttitkártól kezdve a moziüzemvezetőig. Általában örvendetes, hogy a szerkesztők, monográfiaírók nagy munkatársi gárdával dolgoztak, akik sok esetben nemcsak az adatszolgáltatásban segédkeztek, hanem egyes fejezeteket, résztémákat meg is írtak. így pl. a solymári monográfia megírásánál 20 szerv, illetve személy működött közre. Az üröminél 15 fő a munkatársak száma, a pilisszentivánit 9-en készítették. Hogy pl. a pilisborosjenői, az egyik legsikerültebb monográfia, az adatközlőknek milyen széles táborára támaszkodott, az kiderül a mű bevezetéséből, amikor a szerkesztők arról írnak, hogy ,,a lakossággal folytatott beszélgetések adatai”-ra támaszkodtak és magában a gyűjtőmunkában ,,a lakosság széles rétege részt vett.” A jó szerkesztés és általában a monográfiaírás feltételeihez tartozik az időtényező is. Ezt azért kell hangsúlyoznunk, mert a Pest megyei monográfiák elkészítésével kapcsolatban még sajnos elég gyakran találkoztunk a hivatalos szervek részéről értetlenséggel. Ezek a funkcionáriusok azt képzelik, hogy néhány hetes 4 A modern krónikaírás Pest megyében. 49
