Lakatos Ernő (szerk.): A modern krónikaírás Pest megyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 1. (Budapest, 1967)

3. Dr. Jánosi Ferenc: A modern krónikaírás elvi-módszertani kérdései

pülés, vagy egy másik munkahely krónikaíró körét is tapasztalatcsere végett; levelezésbe léphet a kör az ország különböző tájain működő krónikaíró körökkel, s a küldött és kapott tájékoztatást kollektiven megbeszéli.

Friss vért önthet a krónikaíró körök életébe, ha a megyei párt-, tanács-, illetve népművelési, valamint népfront-szervek versenyt hirdetnek a krónikaíró körök között, s megjutalmazzák a legjobb krónikákat. (Mellékesen: országos verseny kiírása is igen hatékony lenne!)

Elsősorban persze a körök összejöveteleinek vitáit, megbeszéléseit kell úgy irányítani, hogy élénk, termékeny, folytatást kívánó eszmecsere alakuljon ki. Nem is annyira a kiszállások, kirándulások (bár ezek is kellenek), mint inkább ez a szellemi aktivitás biztosíthatja a legjobban, hogy a kör élete valóban „mozgalmas”, érdekes legyen.

Végül szólni kell a patronálókkal való együttműködés pezsdítő, gyümölcsöző hatásáról is. Említettük, hogy a párt- és népfrontbizottságok, valamint a művelődésügyi szervek mellett egyes pedagógiai főiskolák ,egyetemi történeti tanszékek milyen szoros kapcsolatokat építettek ki a krónikaíró körökkel. E kapcsolatok elsősorban a történeti alapismereteknek, s az adatgyűjtés és alapfokú feldolgozás módszerének tudatosítása szempontjából jelentősek. Egyes pedagógiai főiskolák egyébként a tényleges krónikavezetésben is több helyütt rendszeresen segítik a köröket.

Ezúttal elsősorban a múzeumok és levéltárak, valamint a krónikaíró körök kialakuló együttműködésére kívánunk kitérni. Ami a múzeumokat illeti: munkatársaik a krónikaírás kérdéseivel foglalkozó országos, megyei, tájegységi és helyi tanácskozásokon rendszeresen ismertetik a helytörténeti kutatásnak a krónikaírással szemben támasztott igényeit ,elemzik az elkészült krónikák eredményeit, útmutatást adnak a helytörténetírás még hatékonyabb támogatására, s mindezzel elősegítik, hogy a krónikaírás és a történetírás között szüntelen áramkör alakuljon ki. A krónikaíró körök ugyanakkor a régészeti leletek, történeti tárgyi dokumentumok ,értékes néprajzi anyagok stb. bejelentésével, azoknak az illetékes múzeum intézkedéséig a helyi szervek útján védetté nyilvánításával, sokféle adatgyűjtéssel, szellemi néprajzi anyagmentéssel segíthetik a múzeumok munkáját.

A levéltárakat illetően: a területi (megyei és városi) levéltárak a krónikaírás módszertani kérdéseinek kidolgozásával, a tapasztalatok általánosításával, a krónikaíró körök helyszíni tá45