Lakatos Ernő (szerk.): A modern krónikaírás Pest megyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 1. (Budapest, 1967)
3. Dr. Jánosi Ferenc: A modern krónikaírás elvi-módszertani kérdései
illetve a történelem iránt személyes érdeklődéssel bírnak. Hozzátesszük, hogy amennyiben az említettek nem vállalkoznának az egyes munkacsoportok rendszeres vezetésére, egyébként azonban bekapcsolódnának a kör munkájába, ebben az esetben is minden szempontból hasznos a kör irányításába való bevonásuk. A vezető, a munkacsoportfelelősök s a helyi szervek kooptált képviselői együtt alkotják a kör vezetőségét (a krónika szerkesztőbizottságát), melybe a művelődési ház igazgatóját, valamint egy amatőr fotóst ugyancsak helyes bevonni. A további szervezőmunka — természetesen a népfrontbizottság, a népművelési, illetve tanácsszervek állandó támogatásával — már elsősorban a vezetőség feladata: így a munkacsoportok „feltöltése” történeti érdeklődéssel-érzékkel bíró tagokkal, valamint az adatgyűjtő hálózat kialakítása. A munkacsoportokba a felnőttek mellett — az utánpótlás biztosítására — bátran be kell vonni az érdeklődő fiatalokat is Az egyes munkacsoportok mellett szükség szerint ki kell alakítani az adatgyűjtő hálózatot, megnyerve erre a posta, vasút, földművesszövetkezet, mozi, műhelyek stb. egy-egy alkalmas dolgozóját. A gyűjtőhálózat tagjait úgy kell tekinteni, mint akik kezdetben esetleg csupán „kültagokként” kapcsolódnak a körhöz, de később — kedvet kapva a munkához — aktív tagjai lehetnek a körnek. A munkacsoportok tagjai nemcsak irányítják, „mozgatják” adatgyűjtő hálózatukat, de maguk is tevékenyen résztvesznek az adatgyűjtésben, emellett természetesen fő feladatuk szektoruk eseménynaplójának folyamatos vezetése, az éves összefoglalók elkészítése. A kör vezetőségének feladata az is, hogy a népművelési, illetve tanácsszervek támogatásával kialakítsa a kör megfelelő anyagi munkafeltételeit (a művelődési házban a kör összejöveteleire helyiség biztosítása, a krónika vezetéséhez szükséges papírmennyiség, a gépeltetés, beköttetés, dokumentum-fényképezés, forrásmű-beszerzés, levelezés stb. költségeinek előteremtése). A kör egész tevékenységével szerves és értékes része a népművelési munkának, ennek megfelelően kell azért felkarolni, és reálisan megtervezett kiadásait a tanácsok népművelési költségvetési keretébe beilleszteni. A körök szervezésével kapcsolatosan — ahogy erre már a krónika szerkezetével foglalkozva is kitértünk — hangsúlyozni kell, hogy az összetettebb, vagy egyszerűbb forma rugalmas alkalmazása függvénye a település, munkahely nagyságrendjének. 41
