Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
93 Balázs kamarásmesterrel, tartozékokként Solymárt, Kovácsit, a borosjenői birtokrészt, Páty felét Pilisben, Szentlőrincet, Káposztáskeszit, Félegyházát, Szelét és györgyi (az oklevélben: gergői!) birtokrészt Pest megyében sorolták fel. Solymár tartozékainak ez utóbbi felsorolásából kiderül, hogy nem kellett egy uradalomnak feltétlenül egybefüggőnek lenni, messzebb fekvő falvakat is rendeltek a legközelebbi alkalmas birtokközponthoz, pl. Solymárhoz. Ráskai Balázs Rádot és Szentmiklós pusztát, valamint egy acsai birtokrészt is innen igazgattatott, ezekkel a gond több lehetett, mint a haszon, mert ezeket az uralkodó nem cserélte el, hanem meghagyta a várnagy kezén. Ulászló egyébként azért kerített sort Solymár cseréjére, mert Buda közelében, kellemes helyen fekszik, alkalmas arra, hogy az őt fárasztó „mérhetetlen gondokat és aggodalmakat” itt vadászattal elűzze.109 A pilisi kastélyok (Pomáz, Zsámbék és Kisszántó) jómódú családok kúriái voltak, de nem számítottak várnak. Zsámbékot a már említett 1592-es forrás vadászkastélynak (jagerhoff) nevezte, Perbált pedig tartozékának, 1516-ban Perbállal és Tökkel említették együtt, ekkor sem feledkeztek meg az itteni „házról vagy kúriáról”.110 A Smaragd-rokonok rovására terjeszkedő Marótiak pilisi szerzeménye, Zsámbok (a mai Zsámbék) és Perbál is a tisztes közép- nagyságú birtok kategóriájába tartozott. Az átlag ennél még kisebb birtoktestekből állt. A Pomázi Cikók névadó falujukon kívül Szenesén, valamint a Pest megyei Szecsőn voltak föld- birtokosok, a tekintélyesebbnek számító Csévi Sáfárok ebeni, csévi és diódi birtokrészeken.111 A 14. századi tekintélyes budai polgárok vidéki birtokai is közepes nagyságúak voltak. Werner, kinek nevét három helynév is fenntartotta, az egyik a Duna jobb (Vemertornya), a másik kettő a bal partján (Verneltelek Gyál mellett és Vernerpalotája Újbécsnél), a Wulfmg- rokonok Szenterzsébet, Horhi és Tárnok birtokában a Pest, ill. Pilis megyében közepesnek számító birtokosok közé tartoztak.112 A Zsigmond-korban élt szintén budai Hertel Zsigmond magvaszakadtakor a királyra Sári és Kerekegyház, valamint péceli és gyömrői részek háram- lottak.113 A 15. században Budán megjelenő új polgárság már csak pusztákat, kisebb birtok- részeket szerzett, többnyire zálog vagy bérlet útján, kezükön már nem találunk akkora birtokokat, mint elődeiknél. A kisnemesi birtokok Pilisben sem hiányoztak, ilyenek voltak pl. a Leányfalviak, Ger- cseiek és a Felkesziek birtokai. Ezeken kívül Pilis és Pest megyében egy sajátos birtoktípust is találunk, a bárók kisebb birtokait. PEST MEGYE A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 11. Kisebb bárói birtokok A kisebb bárói birtokok kialakulása egyidős volt a királyi rezidencia megszilárdulásával. Előzményét már azelőtt megfigyelhetjük, hogy IV Béla Óbudán berendezte állandó székhelyét. Anonymus szerint Árpád saját nemeseivel együtt szállt meg a Nagyszigeten. Ezután egyszerre döntöttek arról, hogy a sziget a fejedelemé legyen és arról, hogy „minden nemes személynek” legyen itt „egy udvara és falva” (curia et villa). Ebből az elbeszélésből pedig joggal következtethetünk arra, hogy már Anonymus korában természetes volt az, hogy az előkelők az uralkodó mellett saját házzal rendelkeznek és az „ország közepén” egy-egy falujuk van.114 Károly Róbert alatt már biztosan szereztek a hivatalban levő bárók, néha csak feltörekvő, az udvarhoz közel álló családok Pest és Pilis megyében egy-egy birtokot, ezt a módszert utódaik az egész középkor folyamán folytatták. Ha a valószínűleg korántsem teljes felsoroláson végigtekintünk, megállapítható, hogy ezt a módszert majdnem kizárólag azok a családok alkalmazták, akiknek birtokai az ország központjától távol feküdtek. A 15. században kiépülő bárói birtoktömbökkel együtt megszilárdultak a mágnások többé-kevésbé állandó rezidenciái is, e rezidenciák kivétel nélkül az ország közepétől, a királyi kúriától távol helyezkedtek el, a főváros 50 km-es körzetében egyet sem találunk, nagyobb részük 2-300 km-re fekvő várakban volt.115 A politikai hatalomban való megmaradás azonban állandó udvari jelenlétet kívánt, egy-egy hadjáratban, követségben végzett szolgálat legfeljebb csak a koronát tehette fel a napi döntések informális 109 pEST 1189 sz 110 U. et C. 4-1/1; DL 120 878. 111 CSÁNKI 1890-1913,1. 19. 112 ZSO I. 539. sz., II/2. 6423. sz.; a többi birtokra: KUBINYI 1971. 113 WENZEL 1863, 284.; KUBINYI 1971, 238. 114 SRH I. 88. 115 KUBINYI 1991b, 456.
