Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
542 SZAKÁLY FERENC Szabó Mihálynak a presbiteriánus egyházszervezetet népszerűsítő téziseit, amelyet a kecskeméti, tolnai, decsi, ráckevi, pataji papnak, a kecskeméti rektornak ajánlott (De presbyterio.)1255 Ahogy ez, úgy az a tény is azt mutatja, hogy — ha cseppenként is — ide is beszivárogtak a becsontosodott protestáns teológia és egyházszervezet megreformálására irányuló kísérletek; a kecskeméti eklézsia az elsők között állt át a presbiteriánus rendszerre. (Ezt az egyház irányításában a világiaknak is szerepet biztosító szervezeti újítást a magyar puritónusok hozták be magukkal Nyugat-Európából, mérhetetlen dühre ragadtatva ezáltal az orthodox hierarchiát.1256) Végezetül meg kell emlékeznünk egy énekes és egy prédikációs könyv sorsának furcsa alakulásáról, ami mintegy sürítve mutatja, hogy — a kétségtelenül nyomasztó török uralmon túl — mi is akadályozta a frissebb szellemiség terjedését. A hódoltsági reformátusok nagy pártfogója, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1637-ben elhatározta, hogy az ottani egyház- községek jelesebbjeit is ellátja az ún. „Öreg Graduál’’-Ы, vagyis: hosszú, ám beszédes címe szerint: „Az keresztyéni üdvözítő hitnek egy nyomban járó igazságához intéztetett ékes rythmusú hymnusokkal, prophétai lélektől szereztetett szent soltárokkal, örvendetes nótájú prósákkal és több, soknemű, született nyelvünkre fordíttatott dicséretekkel és esztendőtszakai templumbéh kegyes czeremoniákkal tökéletesen meg töltetett öreg gradual ’ ’-lal. (Gyulafehérvár, 1636.).1257 Legalábbis egy hasonló természetű 1642. évi akcióra vonatkozó utalásból arra kell következtetnünk, hogy — akárcsak az utóbbiban említett Geleji Katona István-műhöz hasonlóan (Praeconium evangelicum I—II. Gyulafehérvár, 1638-1640)1258 — ez is az ő parancsából jutott el Nagykőrösre. Egy 1642. június 29-én kelt levélben ezt olvashatjuk: „Fejérvárról Koncz András oda fog három láda könyvet küldeni — értesítette a fejedelem az ismeretlen helyen, vélhetőleg Nagyváradon működő címzettet —, kettei leszen püspök uram postillája, egyikben- egyikben 100-száz exemplár; ennek egyik ládáját számon adassad Pécsvárady uram kezében, s mi szónkkal őkegyeimének parancsold meg: osztassa el őkegyelme ajándékon ezeket Buda, Kecskemét, Kőrös felé való, religiónkon levő ecclésikában, úgy hogy ne az papé, hanem az falukban vagy városokban levő ecclésiáé legyen, ha szintén az papok változnának is, de a könyvek el ne idegenedjenek azoktól az helyektől, ahova rendeltetnek. Valamennél nevezetesebb faluk, városok vannak az hódoltságon, mindenkinek küldjön őkegyelme; azmi azokból megmarad, ott az Partiumban ossza el őkegyelme.”1259 A magisztrátus már 1637-ben hozzákezdett ahhoz, hogy az értékes adománynak méltó külsőt adjon:1260 „Az gradual csináltatásra tölt summa szerént: 53 Ft 75 d. — Patakra hogy az graduáléjért küldöttünk, az kocsisnak fizettünk: 2 Ft 50 d. — Ugyanoda való ajándék költ el: 76 d. — Költség költ el: 2 Ft 40 d. — Kádas Istvánnétül vásznat, azkiben a graduálét Döbröcönben küldöttük, vöttük 2 singöt: 18 d.” A graduál csinosítása ezután is több ízben előkerül: 1639: „Az graduálra vettünk 6 sing selyemzsinórt: 48 d.” 1642: „Azmely könyvet fejedelem küldött, azt csináltattuk be s az graduált könyvcsináltatóval: 3 Ft.” (Vagyis: a két könyvet egy kötetbe fogták össze, vagy ugyanazon könyvkötőnél köttették be.1261) „Ugyanazokra a könyvekre bőrt vettünk: 35 d.” 1649: „Ötvös Gergelynek az gradául csináltatásáért fizettünk: 80 d.” A fentiek szerint a könyveket köttetés előtt selyemzsinórral fogták össze, Debrecenben beköttették, majd a kettőt együtt újraköttették, s — ezt az eredeti vizsgálatából tudjuk — rombusz alakú ezüst rátétekkel díszítették.1262 Vagyis: a fejedelem szándékával szöges ellentétben nem becses használati tárgyként, hanem afféle tiszteletben részesítendő ereklyének tekintették, amit jobb minél kevesebbet forgatni. Ahogy ma mondanánk: a jelek szerint nem rendeltetésszerűen használták. Ha nem is a mai értelemben, de mégis élénk zenekultúráról is beszélhetünk. A protestáns istentiszteletnek meghatározó eleme a zsoltáréneklés,1263 a ferenceseket pedig regulájuk kö1256 RMK II. 83. sz., vö. ZOVÁNYI 1977a, 646. 1256 MAKRAI 1952. 1257 RMK I. 978. sz. 1258 RMK I. 658. (Dajka János és Katona István munkája.). - Nyilván ezzel van összefüggésben a kolozsvári sáfárkönyv 1636. február 27-i bejegyzése: „Urunk őnagysága vitete három öreg ládákat Váraddá, könyvek voltak benne.” (BALOGH 1982, 163.). 1259 SZILÁGYI 1875, 99. (Az említett könyvet nem tudtuk azonosítani.) 1260 SZILÁDY-SZILÁGYI 1863,1. (a megfelelő évnél). 1261 Jelen állapotában csak az „öreg Graduált” tartalmazza. 1262 A nagykőrösi ref. egyház tulajdonában (BOBROVSZKY 1980, 147., 36. sz. fotó). - Az „Öreg Graduál”-nak az MTA Könyvtárában őrzött, gyöngyösi eredetű példányáról 1. MONOK 1986. 1263 CSOMASZ TÓTH 1950.
