Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
532 SZAKALY FERENC kifejezetten azok oldalára álltak-e.1197 A törökök a legkevésbé sem voltak toleránsak a más- vallásúakkal szemben, ám igazán csak az érdekelte őket, hogy a Birodalom eme északi szegletében békesség legyen és az adók rendben befolyjanak.1198 Hogy kinek, mire, milyen engedélyt adnak ki, az a megszállás második századában a felkínált ajándék és pénz kérdése volt. Azon persze nincs mit csodálkoznunk, hogy ugyanazért az összegért szívesebben „engedtek” a Birodalom területén belül egyházzá szerveződött reformátusoknak, mint az elvben külső központból irányított katolikusoknak. 4. Templom és hitélet A törökkel szemben meglehetősen ellenséges magyar szakirodalom főként a templom körüli munkálatokra kiszabott „illeték”-eken szereti illusztrálni a török hatóságok kisszerű- ségét, a tisztviselők kapzsiságát és megvesztegethetőség. Szó, mi szó, bőven hozhat fel bizonyító anyagot a maga igaza mellett.1199 Mindezek után elhűlve tapasztaljuk, hogy a váci püspökség 1653. évi urbáriuma többségében jó állapotban levő vagy éppen helyreállítás alatt/előtt álló katolikus és református templomokról ad hírt a nógrádi-pesti határon fekvő falvakban. (Pedig a Vác állapotáról beszámoló rész meglehetősen baljóslatúan kezdődik. Megtudjuk, hogy a váci törökök éppen ebben az esztendőben rombolták földig a környező pusztatemplomokat és köveikből a janicsárok számára nagy „zsinagógát” emeltek.) Kifejezetten romos állapotban levő templomot mindössze két helyben találtak: a református Nógrádverőcén és a katolikus többségű, de vegyes vallású Üllőn. Rossz állapotban volt Borsosberény egyháza is, ám a megrongálódott torony alatt tető nélkül éktelenkedő sanctuariumot még lehetett használni. A templom állott a katohkus többségű Nagybercelen is, de az urbárium jelzi, hogy éppen ez évben kezdik restaurálni. Ezzel szemben az urbárium, minden jel szerint a helyszínen tájékozódott, készítője kifejezetten elégedetten nyilatkozott a váci, a kosdi, a veresegyházi, a szadai és az alsónémedi református, továbbá a kállói és a püspökhatvani katolikus templomról. Különösen az utóbbival volt meg elégedve, melyet, jóllehet egy összedőlt kápolna csatlakozott hozzá, teljességgel épnek talált. De jó benyomást tett rá a váci református templom is, amely épnek és tágasnak találtatott.1200 Külön figyelmet érdemel, hogy a 14 helységből — amelyek közül egynek templomáról az urbárium nem nyilatkozik — Szadán és Alsónémedin „újonnan” renovált egyházról olvashatunk (templum bonum denuo renovatum). A katolikus helységek közül a szilágyi templom helyreállítása éppen befejeződött (totaliter desolatum integre renovavit), a sápié folyamatban volt, a nagybercelié pedig akkor kezdődött. Ez utóbbiak renoválásának elősegítésére a püspök általában a falvak 10-12 forintos cenzusát engedte el, ami nem vall valami nagy áldozatkészségre.1201 Mivel éppen az újjátelepülési folyamat lezárulása után vagyunk, nem tudunk szabadulni attól a benyomástól, hogy a közösségek újraalokulásuk után módszeresen és következetesen törekedtek templomuk használható állapotba hozására, s — a kétségtelen török sápolások ellenére — ezen akaratukat keresztül is vitték. Ebből a szempontból szinte jelképes, hogy a „tizenötéves háború”-tól viszonylag kevesebbet szenvedett református Szokolyán 1615-ben már a mennyezet csinosításánál tartottak.1202 A templomok felszereltsége persze — különösen a sanyarúbb helyzetben levő katolikusoknál — nem volt valami fényes. A hévízgyörkiek U98 HEGYI 1995b, passim (különösen 13-36.). 1199 ;уцг szólt erről alapvető munkájában Salamon Ferenc (SALAMON 1886, 255. skk.) is, s nyomában szinte minden, a kérdéssel foglalkozó munka kitér rá, vö. SZABÓ 1921, 133-167., FÖLDVAKY 1940, passim (különösen 9-15. és 153-180.), FODOR 1993. 12°° 1653-ban Vác: „oppidum Helveticae confessionis incolis (exceptis duobus catholicis) [...] quod ministrum habet Helveticum”; Kosd: „Habet [...] ecclesiam bonam ad eam vineam unam, praedicantem et auditores Helveticae confessionis”; Nógrádverőce: „Possessio [...] est una cum praedicante Helvetica”; Veresegyház: „Habet haec possessio [...] incolas et ministrum Helveticae confessionis”; Szada: „Habet [...] praedicantem et incolas Helveticae confessionis”; Mogyoród: „Incolae cum praedicante sunt confessionis Helveticae excepto uno catholico”; Ullo: „Praedicans et incolae Helvetici exceptis octo sessionum catholicis, quibus parochus Vriensis, Joannes Szlankai indefesse servit, sicut et aliis partium catholicis, ubi ulterius ad partes Danubiales infra Budam omnes incolae Helveticae confessionis sunt et quidem copiossimi.”; Alsónémedi: „Habet [...] ministrum Helveticae confessionis, sicut et incolae omnes.”; Püspökhatvan: „Haec possessio [...] habet [...] incolas quinque sessionum catholicos, reliquos Augustanae confessionis, licen- tiatum intertenet, et catholicum scholae magistrum hoc anno recepit”; Szilágy: „Hoc possessio [...] est catholica et servat licentiatum” (TRINGLI 1989, 125-134., 5. sz.). 1201 TRINGLI 1989, 134-136. (3. sz.). 1202 JAKUS 1991, 61-62.; PEST M. MŰEMLÉKEI П.
