Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
A HÓDOLT MEGYE TÖRTÉNETE 523 A többség azonban abból — a jobb híján: „kanonoki elit”-nek nevezhető — mezőnyből került ki, akik valamelyik működő káptalan (rendszerint az esztergom-nagyszombati, győri vagy a pozsonyi) tagjaként tevékenykedtek,1131 s mintegy fizetés-kiegészítésként kapták meg hol ezt, hol azt a hódoltsági egyházmegyét. A fentebb felsoroltak közül például a Csanádi püspökök között megtaláljuk Püsky Jánost (1637-1643), Zongor Zsigmondot (1644-1648), Tarnóczy Mátyást (1648-1650), Pálffy Tamást (1653-1657), Kéry Jánost (1678-1681) és Balogh Miklóst (1681-1685).1132 De innen került át Vácra az a török felszabadulás utáni első püspök, Dvornikovich Mihály (1686-1689, illetve 1689-1705) is, aki csak 1699-ben költözött vissza romokban álló székvárosába.1133 Hogy miként alakult egy ilyen karrier, azt a kétszeres váci püspök, Püsky példáján szemléltetjük: ő 1622-ben lett esztergomi kanonok, e minőségében — már az érsek segédpüspökeként és helynökeként — nevezték ki Csanádi, váci, nyitrai, ismét váci püspökké, majd kalocsai érsekké, s végül az utóbbi mellé megkapta a győri püspökséget is.1134 Tulajdonképpen meglepő, hogy a váci püspökség is belekerült török megszállta terület csekély jövedelmű püspökségeinek körforgásába. Ezekben (példáid a veszprémiben, a pécsiben, a kalocsaiban, a Csanádiban, sőt a nagyváradiban is) ugyanis teljesen felszámolódott a püspök és káptalan ingatlanvagyona, és csak nehezen és részlegesen lehetett hozzájutni a tizedekhez is. A váci püspök tetemes — Pongrácz által 3000 aranyra becsült — tizedjövedelmet élvezett, amihez a püspöki uradalom további mintegy 1000 arannyal járult hozzá. Ráadásul a bevételek jelentős emelkedést mutatnak; míg Pázmány Péter 1620-ban csak 2600 aranyra becsülte azokat, Nagyfalvy idején már csaknem a duplájára (4000 aranyra) növekedtek, amit a kortársak elégségesnek ítéltek egy püspök kiadásainak fedezésére.1135 Röviden szólva: a váci püspökség a maga sajátos státuszában nem annyira a leépült hódoltsági egyházmegyékkel, mint inkább az egrivel vethető össze, amelynek egy része — a székvárossal együtt — úgyszintén török megszállás alá került, ám hatalmas területe messze túlnyúlt a Hódoltság határain. (Míg a váci egyházmegye 4 főesperességből, az egri 13-ból állott, s így természetesen jövedelmük sem hasonlítható össze mechanikusan.) Igaz, az egri püspökök — az egyetlen Pálffy Tamást leszámítva — egészen más körből származtak, s az egyházmegye jól el volt látva tanintézetekkel, köztük szemináriummal is. Jelentős eltérés mutatkozik továbbá abban is, hogy az egri püspök ugyan Kassán vagy Jászón, de saját egyházmegyéjében rezideált, s tényezőnek számított a térség sűrű politikai küzdelmeiben,1136 addig a váci püspökök nemigen érdeklődtek még egyházmegyéjük azon északi csücske iránt sem, amely a múlt század végén felszabadult a török uralom alól, s ahol erős végvár (Nógrád) állott.1137 Annak sincs jele, hogy sűrű levelezésben lettek volna a gondjaikra bízott hívekkel. Szimptomatikusnak érezzük, hogy az állandó pap iránt vágyakozó kecskemétiek — akik szerint városuktól 10-12 mérföldön belül nincs katolikus egyházi személy — 1644. június 23-án a váci püspök mellett Lippay György esztergomi érseket is igyekeztek megnyerni ügyüknek.1138 Püsky ugyan 1643/1644 telén nagy dérrel-dúrral átköltözött Nógrádba s ott — mintegy Sbardellati babérjaira pályázva — egy csetepatéban is részt vett, sőt meg is sebesült,1139 a püspökök egyházmegyéjükbe való visszaköltözéséből a Szentszék gyakori és erőteljes sürgetései dacára sem lett semmi. Pongráczon kívül — aki 1674. május első napjaiban Garamszentbe- nedeken zsinatot is rendezett papjainak, s igyekezett rögzíteni azokat az elveket és törekvéseket, amelynek jegyében működniük kell(ene)1140 — csupán Nagyfalvy mutatott érdeklődést hívei iránt: két Vác egyházmegyei papnak létesített alapítványt a nagyszombati szemináriumban.1141 Egyébként az egyházi és — részben — gazdasági ügyeiket éppúgy vikáriusaik intézték, 1131 KOLLÁNYI 1900, passim. 1132 JUHÁSZ 1936. 1133 LANCZ 1943, 239-329. 1134 JUHÁSZ 1936, 29-33. 1135 RAJZ 1943, 184. 1136 SZEDERKÉNYI 1890-1893, 1П. 11-94. passim (igaz viszont, hogy az egri püspökség külön szemináriummal rendelkezett Kassán, 1. SZEDERKÉNYI 1890-1893, Ш. 55.). A püspökök névsorát 1. SUGÁR 1984. 1137 A rezidencia-kérdésről részletesen 1. SZARKA 1947, 25-41. 1138 SZABÓ 1921, 158.; SZARKA 1947, 88. (27. sz. jegyz.). 1139 SZARKA 1947, 92. 1140 A munkájáról készült jegyzőkönyvet 1. MEZŐSI 1939, 37-55. 1141 Jellemző, hogy Dallos pécsi püspökként (1619-1621) viszonylag részletes felmérést készített az egyházmegyéje területén működő papokról és licenciátusokról, a lényegesen jövedelmezőbb váci stallumba jutván azonban inkább a bevételek, mint a templomok iránt érdeklődött, bár az 1622/1623. évi beszámoló készítője megnevezi a város öt templomát (RUSVAY-VARGA 1992, 13-16., vö. VTT I. 76-78.).
