Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
A HÓDOLT MEGYE TÖRTÉNETE 507 rangsorát vezető Farkas János egymagában külön nagyságrendet képvisel. Ami viszont az alkalmazott módszer gyengéit s egyben azt mutatja, hogy a lábasjószágot valami speciális szempont szerint írták össze, hiszen aligha képzelhető el, hogy a halasi pusztabérlők „fejedelmét”, a Tegzes családot valaki is megelőzhette e téren. (A juhtartók sorszámát azért szedtük dőlt betűvel, hogy érzékeltessük, ezt másodlagos mutatóként értékeltük.) A gabonatermelők Az állattenyésztők A juhtartók abszolút sorrendjében Ifj- Tegzes János (H) 1. 6. 5. Id. Tegzes János (H) 2. 2. 1. Kovács Mihály (B) 3. 3. 2-4. Szabó István (B) 4. 11-14. 13. Gyalai Mihály (B) 5. 18-19.Tót György (B) 6. 18-19.Szabó Mihály (H) 7. 4. 6. Orbán Mihály (B) 8. 21-24.Sándor Mátyás (B) 9. 16-17.Gáspár Ferenc (B) 10-12. 11-14. 10-11. Kardos István (H) 10-12.15. Csizmadia Miklós (B) 10-12.Farkas János (H) 19-23. 1. 2-4. Kis István (B) 19-23. 5. 2-4. Vux (Vuxa) Mihály özv.7.Turzó Gergely (H)8.Szatyor György (H)9.Say István (B)10. 13. Rác István7. Tót Péter8. Juhász János 19-23.9. Tót Máté10-11. Az urbáriumok (egész-, fél- és negyed) telkes jobbágy-, illetve (házas, házatlan és pástos) zsellér-számai csak mintegy madártávlatból mutatják egy-egy helység jobbágyságának társadalmi megoszlását. A szakirodalom már számtalanszor rámutatott arra, hogy miként a telkes jobbágyok között is akadtak szegény ördögök, úgy a zsellérek közt megbújhatnak tehetős szőlősgazdák vagy más, nem mezőgazdasági forrásból pénzelők. Ilyenformán az ilyesféle forrásokkal csak tömegesen vagy abban az esetben érdemes behatóbban foglalkozni, ha azokat összevethetjük a megfelelő helység(ek) háztartásfőinek névsorával, főleg ha olyan névsorról van szó, amely az összeírtak állatállományát és fekvő haszonvételi forrásait is rögzíti. Ilyen összehasonlítási lehetőséget kínál a mi területünkön a váci püspökség 1653. és 1671. évi urbáriuma, amelyek közül az előbbi a telkes jobbágyok és zsellérek névsorát adja, az utóbbi pedig azt is elárulja, hogy egy-egy háztartásban hány munkaképes fiúgyermek, ökör, tehén, ló volt, s a gazda rendelkezett-e szőlővel vagy sem. Először az 1653. évi számait foglaltuk táblázatba: Egész telkes jobbágyok Egész telkes jobbágyok 2 ökörrel Házas és házatlan zsellérek* Összesen Vác város (Pest m.) 27 12 193 232 Nógrádverőce (Nógrád m.) 12 7 9 28 I Kösd (Nógrád m.) 13 8 35 56 I Veresegyház (Pest m.) 18 13 33+ 13 77 I Szada (Pest m.) 7 6 10+ 03 26 Mogyoród (Pest m.) 1417+ 02 33 Üllő (Pest m.) 21 _ 14 35 I Alsónémedi (Pest m.) 18 14 15+ 09 56 I Kis- vagy Alpenc (Nógrád m.) 32 5 I Püspökhatvan (Pest m.) 12 4+ 8 24 j Szilágy 8 7+ 9 24 1 Összesen 153 71 345+ 27 596 Telkes jobbágyok összesen: 224 Zsellérek összesen 372 * Elől a házas, a + jel után a házatlan zsellérek. (Megjegyzendő: ott, ahol házatlan zsellérek nem szerepelnek, valószínűleg a házas zsellérek közé olvasztották be őket.)
