Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
A HÓDOLT MEGYE TÖRTÉNETE 423 A tizedjegyzékekben szereplő topográfiai egységek (lakott helységek és puszták) számának eleve meg kell haladnia az ugyanazon területről felvett dikajegyzékekben összeírtakét; amennyiben nem így lenne, úgy az eleve kételyeket támasztana a forrás használhatósága iránt. A művelés alá vont pusztákról ugyanis éppúgy járt a gabona-, bor-, báránytized stb. az illetékes egyháznak — ekkortájt: helyettük többnyire a Magyar vagy a Szepesi Kamarának —, mint a lakott helységek határában folytatott szántóföldi és szőlőművelés eredményéből. Ugyanakkor a tizedfizető egységek száma nem érheti el az összes lakott település és puszta összegét, hiszen a szarvasmarha- és lótenyésztés után — ismeretlen oknál fogva — sem a magyar, sem a török fensőbbség nem követelt meghatározott részesedést, s miként fentebb említettük, a solti részeken már 1560 közül többségben voltak a nagyállattartásra használt puszták, s nem kétséges, hogy ezek száma a Solttól északra fekvő részeken is egyre növekedett.620 Ezek magyar dézsmajegyzékben természetesen nem jelenhetnek meg. Az általunk vizsgált területen — úgyszintén a török defterek jóvoltából — hozzávetőlegesen mindkét kritériumot megvizsgálhatjuk; igaz, jóval szűkebb reprezentáció alapján, mint azt a dikajegyzékeknél tettük. Ugyanakkor a tizedjegyzékek esetében számolnunk kell az interpoláció — vagyis: utólagos betoldás — veszélyével, hiszen a 17. századi dézsmások gyakorta forgatták ezeket annak ellenőrzése végett, hogy nem maradt-e ki az adóztatásra kötelezett puszták egyike-másika, hogy valóban rendelkeznek-e olyan kiváltsággal, mint azt állítják magukról stb. A 16. századból jóval kevesebb dézsma-, mint dikajegyzékünk maradt — ezúttal már dézsmakerületenként is tagolva — az alábbi számokat kapjuk:621 Tizedfizető helységek száma Befolyt összeg (Ft) Mentesített helységek száma Helységek száma összesen 1560 (?) Váci kerület 23 50723 Ceglédi kerület 38 784 _ 38 Kecskeméti kerület 7 454 5 12 Solti kerület 51 227* 1 52 Összesen: 119 1 972 6 125 1568 Váci kerület 21 181,27 1 22 Ceglédi kerület 29 516,80** 5 34 Kecskeméti kerület 8 338 3 11 Solti kerület a teljes összeg hátralékban van az arra kiküldött embernél Összesen: 58 1036,07 9 67 1583 Váci kerület 30 453,43 15 45 I Ceglédi kerület 38 1 053,7538 I Kecskeméti kerület 17 645,62*** 1 18 I Solti kerület 53 552,33****53 I Összesen: 138 2 705,13 16 154 * Tényleges összeg csak Dömsödnél szerepel (16 Ft 81 dén.), az arenda végösszegét az elszámolás végén levő összesítés alapján adjuk. ** Cegléd 139 Ft-os dézsmája a helyi plébános részének kiadott szedecima nélkül („excepta parte plebanatus”) értendő. *** Ez csak a minimális bevétel — vagy bevételi tervezet —, hiszen a dézsmás néhány helységnél azt az utasítást kapta, hogy annyiért árendálja el, amennyiért tudja („praesenti anno arendetur, quanti poterit”). **** Hasonló oknál fogva ez is minimális bevétel — vagy kivetés —, hiszen tucatnál is több helységnél szerepel az ’annyiért áruba bocsátani, amennyiért lehet’ megjegyzés A „telítettségi mutatók” megnyugtató képet rajzolnak a forrásfajta felhasználhatóságát illetően: a megdézsmált helységek száma általában 50%-kal magasabb a megróttakénál, ami hozzávetőlegesen megfelel a szandzsák-defterekből leolvasható arányoknak. (1562-ben valamivel 150, 1580-ban 120 körül mozgott a mai Pest területén található puszták száma.622) Az egyébként végig a váci püspök kezelésében maradt dézsmarendszer stabilitását mutatja, hogy a mezővárosok és falvak egy — igaz, töredék része — 1594. június 10-én a Hatvant ostromló 620 VASS 1980 (különösen: 159-176.) alapján. 621 SZAKÁLY 1995a, 116-121. (11/1-2. sz.). 622 Hegyi Klára szíves közlése KÁLDY-NAGY 1985 és BAYERLE 1973 alapján.
