Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
393 előtt is birtokolta-e Abony, Kécske, Paladics és Tószeg birtokokat.417 1557. december 10-én ugyanezen káptalan — Heves vármegye tisztségviselőivel, az egri várnagy bevonásával „a megyei törvényszék házában” — nagyszabású vizsgálatot tartott azon hatalmaskodások ügyében, amelyet a király által bujáki várnagyokká kinevezett Pelényi Bálint és Gábor az uradalom parasztsága, mindenek előtt a gyöngyösiek rovására elkövetett. A gyöngyösiek — akik földesuruk tiszttartójának vezetésével vonultak fel Egerbe — külön könyvecskét állítottak össze, de rajtuk kívül megszólalt az uradalom jószerivel valamennyi tartozékának — például Tápi- ószecsőnek, Irsaszegnek, Túrának, Bagnak, Szentlászlónak, Boldogfalvának, Palotáshatvannak — a képviselője is.418 1558. március 7-én Dubraviczky Miklósnak Zólyomi Papochy István félegyházi, a tápiógyörgyei és tápiószelei jobbágyainak kárára elkövetett visszaélések ügyében folytatott tényfeltárást az egri káptalan.419 A török megszállás harmadik évtizedére a hódoltsági magyar birtokrendszer oly hézagmentesen „visszazárt”, hogy időnként magának a kancelláriának is kételyei támadtak, vajon nem adományozta-e el már korábban egyik-másik felkért birtokot. Bessenyey György és Fo- doróczy György egri katonák 1574. május 18-án azzal a megkötéssel kapták meg a budai Keresztelő Szent János káptalan és a Szent Antal remetének dedikált kolostor egynémely Solt megyei javait — köztük Dömsöd mezővárost —, hogy az adomány csak akkor érvényes, ha az uralkodó azokat még nem adományozta másnak.420 A legalábbis megroggyantnak mondható és a vallási küzdelmekben vereséget szenvedő katolikus hierarchia a magyar jogszolgáltatás kiegészítő szerveként a hódoltságban is jelesre vizsgázott. A káptalanok és konventek meghökkentő gyorsasággal teljesítették az uralkodó és a rendi főméltóságok erre vonatkozó kéréseit.421 A beiktatásokhoz és a vizsgálatokhoz nemcsak néhány amúgy is a helyszínen őgyelgő végvári katonát és odavetődött hódoltsági birtokairól elűzött nemest sikerült összegyűjteniük, hanem — ha erre szükség volt — feljöttek Egerbe, Komáromba, Érsekújvárra stb. az érintett falvak képviselői is.422 A hódoltsági magyar birtokrendszer tartós stabilitása, a vele kapcsolatban álló méltóságok és intézmények — amelyek közül a nemesi vármegyéről az alábbiakban szólunk majd — egyenletesen jó teljesítménye, úgy tűnik, hamar felértékelte az itteni birtokok értékét. Bár a török uralom alatti fekvőségek forgalma, érthető oknál fogva, sohasem volt olyan élénk, mint a királyi magyarországiaké vagy erdélyieké, már 1558. január 22-én találunk egy meglepően magas értékű ráfordítást. Szunyoghy Szunyogh György nem kevesebb mint 1400 magyar forintért vásárolta meg Szentmártoni Kátay Sandrin Szentmárton-, Szenttamás-, Cseke- és Egreskáta birtokát. Inkább a segítő szándék, mint a várható haszon reménye vezethette Kenderessy Boldizsárt, amikor török fogságba esett rokona, Kenderessy István Vacs, Hegyes, Kenderes, Watya, Cső, Alberti, Gyál és Eső lakott településekbeli részeit, valamint Süly pusztáját 1200 forintért zálogba vette 423 Az általunk ismert esetek közül a legnagyobb összeget, 2000 rajnai forintot Orbovai Jakusich Ferenc győri alkapitány fizette a kamarának 1588. január 13-án Pákozd, Sukoró és Gyúró Fejér megyei és Sóskút Pest megyei faluk zálogaként, miközben tudomásul vette, hogy azok lakossága továbbra is ingyenmunkát köteles végezni a tatai, illetve a palotai várnál.424 Meglehetősen magas áron jutott hozzá zálogként Kenderes, Kunhegyes és Cső részbirtokához Rákóczi Zsigmond is, aki 1591. szeptember 28-án az egri káptalan előtt 1000 magyar forintot szurkolt le értük Bódy Menyhértnek.425 A Forgách testvéreknek — Imrének, Nagymaros haszonélvezőjének és Simonnak — évi 225 forintot ért, hogy használhatták a visegrádi és családi kolostorokhoz tartozó javakat.426 Az összeg alakulását 417 MNM Та. (PEST (kiég.) 1573/a. sz.). 418 PEST 1603. sz. (a vizsgálat dátuma nélkül) és SZEDERKÉNYI 1890-1893, П. 362-363. 419 MNM Та. (PEST (kiég.) 1607/b. sz.). 420 PESX 1674. sz. 421 SZAKÁLY 1997, 32-34. 422 Egy 1551. április 17-én, Egerben lefolytatott vizsgálatnál az Irsayak nagyrévi bírája és egy jobbágya, valamint Irsay András — alkalmasint Irsán élő — nemes szerepel a megjelentek között: MNM Та. (PEST (kiég.) 1573/a. sz.); egy 1559. szeptember 29-i egri beiktatásnál a lajosi kun kapitány, a szabadszállási bíró és kisasszony- és ferencszállási jobbágyok voltak jelen: MNM Та. (PEST (kiég.) 1617/a. sz.); egy 1562. december 26-i komáromi, beiktatáson budai (!), visegrádi és dömösi, ugyanott 1563. január 13-án budai, szentendrei és dömösi érdeklődők jelenlétéről értesülünk: Zichy család lt. 205. csomó, I. rész № 5. (PEST (kiég.) 1638/b. és 1637/a. sz-ok). 423 MNM ТА. (PEST (kiég.) 1607/a. sz.); PEST 1677. sz. 424 pest 1711. sz. 425 MNM Та. (PEST (kiég.) 1725/b. sz.). 426 pest 1670. sz. A HÓDOLT MEGYE TÖRTÉNETE
