Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)

Szakály Ferenc†: A hódolt megye története

393 előtt is birtokolta-e Abony, Kécske, Paladics és Tószeg birtokokat.417 1557. december 10-én ugyanezen káptalan — Heves vármegye tisztségviselőivel, az egri várnagy bevonásával „a megyei törvényszék házában” — nagyszabású vizsgálatot tartott azon hatalmaskodások ügyében, amelyet a király által bujáki várnagyokká kinevezett Pelényi Bálint és Gábor az uradalom parasztsága, mindenek előtt a gyöngyösiek rovására elkövetett. A gyöngyösiek — akik földes­uruk tiszttartójának vezetésével vonultak fel Egerbe — külön könyvecskét állítottak össze, de rajtuk kívül megszólalt az uradalom jószerivel valamennyi tartozékának — például Tápi- ószecsőnek, Irsaszegnek, Túrának, Bagnak, Szentlászlónak, Boldogfalvának, Palotáshatvannak — a képviselője is.418 1558. március 7-én Dubraviczky Miklósnak Zólyomi Papochy István félegyházi, a tápiógyörgyei és tápiószelei jobbágyainak kárára elkövetett visszaélések ügyében folytatott tényfeltárást az egri káptalan.419 A török megszállás harmadik évtizedére a hódoltsági magyar birtokrendszer oly hézag­mentesen „visszazárt”, hogy időnként magának a kancelláriának is kételyei támadtak, vajon nem adományozta-e el már korábban egyik-másik felkért birtokot. Bessenyey György és Fo- doróczy György egri katonák 1574. május 18-án azzal a megkötéssel kapták meg a budai Keresztelő Szent János káptalan és a Szent Antal remetének dedikált kolostor egynémely Solt megyei javait — köztük Dömsöd mezővárost —, hogy az adomány csak akkor érvényes, ha az uralkodó azokat még nem adományozta másnak.420 A legalábbis megroggyantnak mondható és a vallási küzdelmekben vereséget szenvedő katolikus hierarchia a magyar jogszolgáltatás kiegészítő szerveként a hódoltságban is jelesre vizsgázott. A káptalanok és konventek meg­hökkentő gyorsasággal teljesítették az uralkodó és a rendi főméltóságok erre vonatkozó ké­réseit.421 A beiktatásokhoz és a vizsgálatokhoz nemcsak néhány amúgy is a helyszínen őgyelgő végvári katonát és odavetődött hódoltsági birtokairól elűzött nemest sikerült összegyűjteniük, hanem — ha erre szükség volt — feljöttek Egerbe, Komáromba, Érsekújvárra stb. az érintett falvak képviselői is.422 A hódoltsági magyar birtokrendszer tartós stabilitása, a vele kapcsolatban álló méltóságok és intézmények — amelyek közül a nemesi vármegyéről az alábbiakban szólunk majd — egyenletesen jó teljesítménye, úgy tűnik, hamar felértékelte az itteni birtokok értékét. Bár a török uralom alatti fekvőségek forgalma, érthető oknál fogva, sohasem volt olyan élénk, mint a királyi magyarországiaké vagy erdélyieké, már 1558. január 22-én találunk egy meglepően magas értékű ráfordítást. Szunyoghy Szunyogh György nem kevesebb mint 1400 magyar forintért vásárolta meg Szentmártoni Kátay Sandrin Szentmárton-, Szenttamás-, Cseke- és Egreskáta birtokát. Inkább a segítő szándék, mint a várható haszon reménye vezethette Kenderessy Boldizsárt, amikor török fogságba esett rokona, Kenderessy István Vacs, Hegyes, Kenderes, Watya, Cső, Alberti, Gyál és Eső lakott településekbeli részeit, valamint Süly pusz­táját 1200 forintért zálogba vette 423 Az általunk ismert esetek közül a legnagyobb összeget, 2000 rajnai forintot Orbovai Jakusich Ferenc győri alkapitány fizette a kamarának 1588. január 13-án Pákozd, Sukoró és Gyúró Fejér megyei és Sóskút Pest megyei faluk zálogaként, miközben tudomásul vette, hogy azok lakossága továbbra is ingyenmunkát köteles végezni a tatai, illetve a palotai várnál.424 Meglehetősen magas áron jutott hozzá zálogként Kenderes, Kunhegyes és Cső részbirtokához Rákóczi Zsigmond is, aki 1591. szeptember 28-án az egri káptalan előtt 1000 magyar forintot szurkolt le értük Bódy Menyhértnek.425 A Forgách test­véreknek — Imrének, Nagymaros haszonélvezőjének és Simonnak — évi 225 forintot ért, hogy használhatták a visegrádi és családi kolostorokhoz tartozó javakat.426 Az összeg alakulását 417 MNM Та. (PEST (kiég.) 1573/a. sz.). 418 PEST 1603. sz. (a vizsgálat dátuma nélkül) és SZEDERKÉNYI 1890-1893, П. 362-363. 419 MNM Та. (PEST (kiég.) 1607/b. sz.). 420 PESX 1674. sz. 421 SZAKÁLY 1997, 32-34. 422 Egy 1551. április 17-én, Egerben lefolytatott vizsgálatnál az Irsayak nagyrévi bírája és egy jobbágya, valamint Irsay András — alkalmasint Irsán élő — nemes szerepel a megjelentek között: MNM Та. (PEST (kiég.) 1573/a. sz.); egy 1559. szeptember 29-i egri beiktatásnál a lajosi kun kapitány, a szabadszállási bíró és kisasszony- és ferencszállási jobbágyok voltak jelen: MNM Та. (PEST (kiég.) 1617/a. sz.); egy 1562. december 26-i komáromi, beiktatáson budai (!), visegrádi és dömösi, ugyanott 1563. január 13-án budai, szentendrei és dömösi érdeklődők jelenlétéről értesülünk: Zichy család lt. 205. csomó, I. rész № 5. (PEST (kiég.) 1638/b. és 1637/a. sz-ok). 423 MNM ТА. (PEST (kiég.) 1607/a. sz.); PEST 1677. sz. 424 pest 1711. sz. 425 MNM Та. (PEST (kiég.) 1725/b. sz.). 426 pest 1670. sz. A HÓDOLT MEGYE TÖRTÉNETE

Next

/
Thumbnails
Contents