Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
A HÓDOLT MEGYE TÖRTÉNETE 371 Ami a környék jelentősebb mezővárosait illeti: rangsorukban, úgy tűnik, Budát és Pestet figyelmen kívül hagyva — előbb Ráckevi és Kecskemét, majd Kecskemét és Ráckevi után — Vác foglalta el a harmadik helyet. Az 1580-ban és 1590-ben bolttulajdonos „Konc Ferenc Bálint”264 tevékenységéről több adatot is találtunk. 1575-ben amiatt panaszkodott a Magyar Kamaránál, hogy a nagyszombati harmincados tudtával Semptén deponált 1200 Ft áruját, miután Károly főherceg elmúlt napokban megjelent dekrétuma a Pozsonyon és Nagyszombaton kívül beraktározott árukat csempészárunak nyilvánította, lefoglalták.265 A kormányzói dekrétum kiadását alighanem Ocskay Ferenc szombati harmincados azon jelentése (1575. február 21.) is motiválta, mely szerint a váciak — akik közül név szerint nem említ senkit — azt találták ki, hogy a galgóci és a szombati harmincad kikerülése végett rakják le áruikat Semptén.266 Koncnak 1582-ben Fánchy György bozóki kapitánnyal gyűlt meg a baja, aki erővel „rákötötte” rabját, s miután a rab megszökött, váciakat tartoztatott le, hogy őt fizetésre kényszerítse 267 Szabó Mihály és Simon váci lakosok — ismeretlen természetű követelésük miatt 1576-ban elnyerték Kis Miklóstól az egyik legrangosabb nagyszombati házat, amit aztán — 2000 forint adósságuk fejében kénytelenek voltak átengedni nagymarosi Trombitás Jánosnak.268 Elvétve találkozunk halasi kereskedővel — 1593-ban pozsonyi Murok Pál adott a győri vásáron 50 forint értékű posztót egyiküknek269 —, továbbra is tanácstalanul állunk ezért Prépostváry Bálint egri főkapitány azon — egyéb tekintetben mérvadó — kijelentése előtt, miszerint a Kiskunság központja a „hódoltság” első tíz legjelentősebb települése közé tartozott,270 amit a város egyéb mutatói sem indokolnak 271 Mint a fenti becslésből látható, környékünk könnyűszerrel nélkülözött évi 20-30 000 marhát. Hogy a kecskemétiek és más Pest és Solt megyeiek által eladásra felkínált marha innét származott, egyfelől azért gondoljuk, mert az úgyszintén ránk maradt 1587/1588. évi szegedi török vámjegyzékben a vezető tőzsérek között egyetlen olyat sem találunk, akit neve alapján azonosíthatnánk az ugyanazon években az érsekújvár-jatópusztai magyar révnél megfordult kecskemétivel.272 Másfelől azért, mert a debreceni városi jegyzőkönyvekben 1568 és 1575 között mindössze öt olyan esetet lelünk, amelyből kecskemétiek és debreceniek közti kereskedelmi együttműködésre következtethetnénk, ami valószínűtlenné teszi, hogy a kecskemétiek a Tiszántúl északi részén is gyűjtöttek volna élőállatokat.273 Amennyiben néhány eddig feldolgozott 16. század végi helyi vámjegyzékből szabad általánosítanunk, a kecskemétiek Ausztriába ritkán jutottak el, következésképp a behozatal lebonyolításában kisebb részt vállaltak,274 bár egy a morvaországi vámszedő által felfektetett 1594. évi adóslistán nem kevesebb mint 9 kecskeméti kereskedő tartozásai szerepelnek.275 Minden jel azt mutatja, hogy a meghatározó Pest megyei városok — Kecskemét, Buda, Pest, Vác, Nagymaros — igazodási pontja (beleértve a szűkülő kapcsolatú Ráckevit is) Nagyszombat volt.276 (Egyébként erre utal az Érsekújvárnál felbukkanó kevés kecskeméti szekeres is.) Az Ausztriába járók között ugyan szép számmal akadtak mezővárosiak, csakhogy ezek túlnyomórészt a Habsburg király és az erdélyi fejedelem alattvalói voltak. Erősen úgy tűnik, a hódoltságiakat azok a diszkriminatív idegenrendészeti intézkedések tartották vissza, amelye264 KÁLDY-NAGY 1985, 676. 265 MOL MUR Litterae ad Cameram exaratae 1575: 224. (szeptember 15.) 266 MOL MUR Litterae ad Cameram exaratae 1575: 55. 267 TAKÁTS-ECKHART-SZEKFŰ 1915-1917,1. 261-262., 235. sz. 268 SZAKÁLY 1995d, 247. és 252. 269 GySML Győri káptalan hiteleshelyi lt., Felvallási jegyzőkönyvek 5. 218. 270 TAKÁTS h. é. n„ 363. és MARKÓ 1929, 922. 271 KISKUNHALAS s. a. 272 SZEGED 1983, I. 588-590. (a jegyzék a kereskedők lakóhelyét nem közli). 273 DVMJkv 1568/69. 294/4. sz., 1570. 62/2. sz., 1571. 139/5. sz., 1573. 421/2. sz., 1575. 540/3. sz. - Más bennünket érdeklő mezővárosok kifejezetten elvétve bukkannak fel, 1. Ráckeve: 1564/65. 56/8. sz., 1570. 27/33. és 30/1. sz-ok; Cegléd: 1568/69. 288/6. sz.; Nagykőrös: 1570. 152/2. sz.; Nagymaros: 1573. 347/2. és 403/3. sz-ok. Megjegyzendő, hogy szerepel nagykőrösi Somogyi Péter nyírbátori adósai között is (1587), méghozzá nem is jelentéktelen (190 Ft-os) tétellel (BOTTÁ 1978, 183.). 274 GECSÉNYI 1993a, 475-480. 275 MOL MKA Miscellanea 11., Tricesimalia 200 + 16. n. ff. 98-99. 276 Vö. pl. KAZIMIR 1980, 217. skk. (a kapcsolatok jegyzékéből [242-243.] mind Kecskemét, mind Ráckeve hiányzik).
