Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Hegyi Klára: Az oszmán hatalom berendezkedése és működése
320 HEGYI KLÁRA amely szintén terményszolgáltatásból változott pénzadóvá. Az élelmiszer-felvásárlást vagy kötelező beszolgáltatást előbb szürszatnák nevezték, mellette általánossá vált egy újabb, istirá nevű kényszerfelvásárlás is. A beszolgáltatást és a felvásárlást sokszor a szükséges élelmiszerek árának beszedése helyettesítette. A hódoltságban találkozunk még maszárif akcseszive 1, azaz „költségekre való pénzzel” is, amelyet válj avatásoktól követek ellátásáig mindenféle kiadásra fordítottak, és elő-előfordul a hizmet akcseszi, azaz „szolgálatpénz”, elvben az állami robot megváltása.339 A magyar források ezt a sokféle adót csak nagy néha emlegetik török nevükön, ehelyett a magyar adózás fogalomtárából alkottak magyar elnevezéseket. A hadsereg céljaira rendelt pénzadót a magyar hadiadóval azonosították, és leggyakrabban „portapénznek” nevezték.340 Változatai a „porta után való”, illetve a török harádzs (a dzsizje szinonimája) szóból a „harács után való” adó. Valamennyi elnevezés arra utal, hogy a régi dzsizjét és az új adókat ugyanarra az adóegységre, a hánéra vetették ki. A terménybeszolgáltatást vagy annak pénzbeli megváltását általában az éppen esedékes termény szavával nevezték meg (árpapénz, vajpénz stb.). Sok csip-csup adatunk felsorakoztatása helyett hasznosabb a nagyobb, forrásokkal bővebben ellátott helyek állami adózását végigtekinteni. Pest megyében erre csak Nagykőrösön nyílik lehetőség a város számadáskönyvei és a fennmaradt török adónyugták alapján.341 Ezekből három évtized tekinthető végig, sajnos hézagokkal, mert hét évből vagy semmilyen, vagy csak használhatatlan adat maradt. A számok egy adóegység terheit mutatják számítási forintban.342 A táblázat első oszlopa a dzsizjét tünteti fel; ez nem a „rendkívüli” adók része, az állami adók összességébe viszont beletartozik. Kőrös állami adói egy hánéra (számítási forintban) 1660 után elterjedt adók Év Dzsizje „harács után való adó” nuzul maszárif termény megváltása együtt 1653 5,63 1654 6,20 1655 5,70 1656 5,70 1657 5,70 1,35 7,05 1658 8,10 1660 7,20 4,80 árpa-pénz 1,12 13,12 1661 6,90 3,35 10,25 1662 7,20 1663 ? vaj-pénz 1,00 ? 1665 ? 2,80 ? 1666 6,90 3,43 10,33 1667 6,45 1668 7,80 5,62 0,70 14,12 1669 8,38 2,77 3,90 15,05 1670 ? árpa-pénz 1,60 ? 1671 ? 4,68 árpa-pénz 1,05 ? 1672 8,41 1,28 9,69 1676 7,26 2,90 4,42 1,35 15,93 1678 7,75 1,86 6,16 veszteség árpa felvásárlásakor 0,15 15,92 1679 8,60 7,08 15,68 1680 9,00 1,50 10,50 1681 9,09 1,50 10,59 1682 9,31 7,29 16,60 1684 13,30 1,95 15,25 1685 13,15 Már csak azt lenne jó tudnunk, hogy a rejtélyes aváriz-háne mögött hány adózó rejtőzött. A dolog persze nem ilyen egyszerű, mert Nagykőrös adófizetői között marhatartó és -exportáló 339 A „rendkívüli” állami adókról részletesebben 1. HEGYI 1995b, 66-70. 340 Jánoshida képviselői így vallottak az 1668-as vizsgálatkor: az „újonta reájok felvetett bitang pínzt, úgymint 11.15 minden esztendőben megveszi rajtok, az kit hínak porta után való pínznek" (PURJESZ 1958,196.). - A portapénz elnevezést maguk a törökök is átvették, nyugtáikat gyakran állították ki porta akcsesziről. 341 SZILADY-SZILÁGYI 1863. A táblázat időhatárai közötti anyag az I. 178. oldalától a II. 143. oldaláig terjed. 342 Nagykőrös ekkor 130 háne adóját fizette. - Az európai pénzek átszámítására 1. BÚZA 1977, 73-106.; a török pénzek átszámítására 1. HEGYI 1995b, 74-75. (220. sz. jegyz.), a táblázat ugyanennek a könyvnek a 72. oldalán már megjelent.
