Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Hegyi Klára: Az oszmán hatalom berendezkedése és működése
szőlőjét megkapálván, annál többre nem kénszerítette őköt, de most szántat, vettet vélek, és minden egyéb munkára reá erőlteti.”318 „Bitang” szolgálatból jutott tehát Pest megye helységeinek is, de kevesebb, mint Győr vagy Bars megye adózóinak. Ebből azonban nem következik, hogy a hódoltság központi vidékén a falvak és városok népére kisebb teher nehezedett. Mert míg a peremvidéken minden nyomás a szpáhiktól jött, addig a belső területeken hagyományosan az államtól. Azáltal viszont, hogy 1630 után a kincstár az állami adók behajtását is egyre nagyobb mértékben a katonákra hárította, a kettős — földesúri és állami — adószedés a központi szandzsákokban is a birtokos vagy haszonélvező katonák ügye lett. Ebben a zónában úgy növelték bevételeiket, hogy a kincstár adóemelő intézkedéseivel megtámogatva elsősorban állami adó címén hajtottak be egyre több pénzt. Bár a Pest megyei vizsgálat a török birtokosok személyét nem firtatta, a jegyzőkönyvből mindegyre szembe tűnik, hogy a földesúriaknál meredekebben felszökő állami adók is részben vagy egészen a katonákhoz kerültek. Mácsára a budai pasa csausai jártak „bitang” adóért, és Gyömrőn, Tahitótfaluban és Apostagon is a birtokosok szedték a „császár adaját”, a dzsizjét.319 Azok a falvak, amelyek a budai janicsárokat tartották el, a janicsár agának, amelyek a gönül- lüket etették, a gönüllük agájának tulajdonították az állami adó emelkedését (Rákospalota, Tarcsa, Rákoskeresztúr, Szentlőrinc).320 Az Érsekújvárba rendelt állami robotot a helységek egy része pénzzel váltotta meg, és ezt egyesek a szpáhik elöljárójánál, az alajbégnél, mások a birtokosaiknál tették meg (Tápiószentmárton, Tóalmás, Györke, Zsámbok, Tápiószele, János- hida).321 1673-ban Dömsöd két „rendkívüli” állami adókivetésnek tett eleget. Hánénként előbb 24, utóbb még 80 dénárt fizetett ziámet-birtokosának, Sáhin agának, aki a befizetésekről szabályos, hivatalos nyugtát állított ki322 így amikor a 17. század közepén a hódoltság belsejében az állami adóteher „felette igen megsúlyosodott”, ennek legalább részben a katonák földesúri adószedése látta a hasznát. 5. Az állami adók A 17. század közepéig Magyarországon a dzsizje volt az egyetlen olyan állami pénzadó, amelyet évi rendszerességgel szedett a kincstár. A török uralom mindkét évszázadában a dzsizje-hánékra vetették ki, ennek az adóegységnek a tartalma azonban a 17. század elején megváltozott, ez okozza a két évszázad között tapasztalható óriási eltéréseket. A budai vilájet dzsizje-köteles adóegységeinek a számát száz éven át tudjuk nyomon kísérni. AZ OSZMÁN HATALOM BERENDEZKEDÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 317 A dzsizje-hánék száma a budai vilájet szandzsákjaiban Szandzsák Év Buda Esztergom Fehérvár Simontornya Koppány Szekszárd Mohács Összes 1577323 10 888 4 124 2 558 1 987 2 247 3 188 2 588 27 580 1612324 700 850 850 500 1 100 690 1 360 6 050 1619325 700 850 850 500 1 100 690 1 360 6 050 1631326 1 340 1 700 1 066 650 1 500 1 628 800 8 684 1632327 1 700 628 1 800 16381641328 1 647 1 972 1 200 800 ? 660 1 930 kb. 9 500 1662329 2 360 1 763 1 200 ? ? együtt 2 594 kb. 10 000 167733° 2 360 2 536 1 200 ? ? együtt 2 594 kb. 11 000 318 PURJESZ 1958, 188., 190., 195-196., 198. 319 PURJESZ 1958, 187., 192., 197. 320 PURJESZ 1958, 192., 194-196. 321 PURJESZ 1958, 186., 190., 193-194., 196. 322 SZILÁDY-SZILÁGYI 1863, II. 263., 265. 323 KÁLDY-NAGY 1970b, 100. 324 ÖNB Mxt 612, 4. 326 BOA Bab-i defteri, Cizye muhasebesi 26 570. 326 BOA MM 5193, 5. 327 ÖNB Mxt 611, 144-145, 190-191. 328 ÖNB Mxt 611, 152-153, 178-179.; KÁLDY-NAGY 1970b, 10. (51-55. sz. jegyzetek). - A számok más-más, de egymáshoz közel eső évekből valók: tájékozódáshoz egymás mellé állíthatók, de összesítésük is csak tájékozódásra való. 329 BOA Bab-i defteri, Budun hazinesi 16 727, 7 és 16 728, 7. 330 BOA Bab-i defteri, Budun hazinesi 16 729, 2-3.
