Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Hegyi Klára: Az oszmán hatalom berendezkedése és működése
266 HEGYI KLÁRA Hamzabég szerája Buda közvetlen előterében állt. Fekvése a védőgyűrű fontos várává avathatta volna, de már szeráj, azaz kastély mivolta jelzi, hogy a kisebb őrhelyek sorába tartozott. Katonaságát több időpontban ismerjük, mindig mélyen száz fő alatt maradt. Első szereplésekor, 1579-ben mindössze 31 lovas szolgált benne.97 1588-ban, 1591-ben és 1594/95- ben egyaránt 54 katonája volt.98 Nagyobb részük, 33 fő, lovas fárisz, míg az azabokat és a martalócokat 11, ill. 10 katona képviselte. A müsztahfizok és a tüzérek mind a négy időpontban hiányoznak. Nem kizárt, hogy ők zsold-tímárosokként szolgáltak, de valószínűbb, hogy a 16. század utolsó békeévtizedeiben Hamzabég aprócska szerájából ez a két alakulat mindenestől hiányzott. Annyi biztos, hogy az őrség a tizenötéves háború alatt és után kevéssel megnövekedett: 1601-ben 73, 1613-ban 72, 1628/1629-ben 75 katonából állt,99 akik közé néhány müsz- tahfiz — 1613-ban kereken tíz — is beletartozott. Pest megye török várai közül Derbend — a feltételezésem szerinti Damásd — volt a legfiatalabb, egyben az, amelyik a legrövidebb ideig, szűk másfél évtizedig szolgálta a hódítókat. Bár az erődítések hierarchiájában várnak minősült, 1588-ban mindössze 22 müsztahfiznak és 9 tüzérnek fizetett itt zsoldot a kincstár.100 Ez arra mutat, hogy a vár 1581-ben megkezdett újjáépítése sokáig elhúzódott, az évtized végén őrsége még épülőfélben volt. A tizenötéves háború előestéjére, 1591-re állt fel összes alakulata, és kerekedett belőlük közepes nagyságú, 122 fős védősereg (31 müsztahfiz és tüzér, 29 fárisz, 30 azab és 32 martalóc).101 A kirobbanó háború nem hagyott sok időt a várnak, Derbend némi késéssel a nógrádi várak sorsában osztozott. Utolsó, 1594/1595-ös zsoldlistáján 129 katona neve szerepel.102 Gyalogos alakulatai egy részét Budára helyezték, 34 derbendi katona még 1613-ban is ott szolgált.103 Minden adatot összesítve arra a végeredményre jutunk, hogy a mai Pest megye területén a törökök az 1540-es években három, a század utolsó két évtizedében hat várat tartottak fenn. Az erődítések megduplázódása nem jelentette azt, hogy a megye területén állomásozó várkatonaság is ennek megfelelően növekedett meg. Ebben a hat várban ugyanaz a folyamat játszódott le kicsiben, amelyik a budai vilájet egészében nagyban végbement: a területen állomásozott haderő nagysága érdemben keveset változott, ezért a várak megszaporodása miatt az egyes őrségek legénységét a század dereka táján és után a legtöbb helyen erősen leszállították. A Pest megyei várak esetében ezt az általános folyamatot csak erősítette, hogy a török végvárrendszer kiépülése másodvonalbeli erősségekké fokozta le Vácot és Visegrádot. Fentebb a zsoldlajstromok alapján pontosan meg lehetett határozni, hogy 1570-ig a Pest megye területén álló török őrhelyek mekkora részt képviseltek a Buda körüli védőgyűrű, illetve az egész budai vilájet zsoldos haderejében. 1570 után a zsold-tímárok rendszere miatt ezt az összehasonlítást csak sok kiegészítéssel és becsléssel végezhetjük el. A legfőbb gond, hogy a védőgyűrű haderejét még hozzávetőlegesen sem lehet megbecsülni, a hat vár katonaságát csak Budáéval és a budai vilajetével tudjuk egybevetni.104 A haderő nagysága 1579 1591 1613 1628/1629 Vácott kb. 130 kb. 120473 Visegrádon kb. 50 kb. 50 52 19 Zsámbékon 162 166 75 118 Kizilhiszárban 97 85Hazamzabég szerájában 31 54 72 75 Derbenden _ 122A Pest megyei várakban kb. 470 kb. 600 199 685 Budán és Pesten 3 401 3 296 2 933 4 101 A budai vilájetben kb. 14 000 kb. 14 000 7 836 8 779 A négy időpontban a hat Pest megyei várban szolgáló katonaság abszolút száma is, a vilájet haderejében való részesedése is erős ingadozást mutat. Ez nagyobbrészt a tizenötéves 97 BOA MM 498. 98 ÖNB Mxt 615, 73-76.; BOA MM 3762, 6.; BOA MM 3370. 99 VELICS-KAMMERER 1886-1890, II. 693.; BOA MM 4000, 121-125.; ÖNB Mxt 636, 20. 100 ÖNB 615, 85-86. 101 BOA MM 3762, 7. 102 BOA 3370. 103 BOA MM 4000, 59-61. 104 Az évek sorrendjében a számítások alapjául szolgáló források: BOA MM 498, 3762 és 4000.; ÖNB Mxt 636. A budai őrségbe az itt szolgáló portai janicsárokat is mindig beszámítottam. A két 17. századi időpontban a budai vilájet alacsony összlétszámait az okozza, hogy a századfordulón több szandzsák és a területükön fekvő várak átkerültek az egri és a kanizsai vilajetekbe.
