Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Hegyi Klára: Az oszmán hatalom berendezkedése és működése
Az alábbi két időpontban Érdet, Vorösvárt és Damásdot még nem szállta meg török őrség, a többiek részesedése a budai vilájet és a védőgyűrű zsoldos haderejében így alakult:58 AZ OSZMÁN HATALOM BERENDEZKEDÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 261 A haderő nagysága 1558-ban 1569-ben Vácott 156 126 Visegrádon 128 125 Zsámbékon 76 151 A Pest megyei várakban összesen 360 402 A védőgyűrűben 6 248 6 165 Budán és Pesten 2 772 3 539 A budai vilajetben 11 184 13 373 Látni való, hogy a megye területén fekvő három vár 1552 után megfogyott legénysége szinte elveszett a Buda körüli gyűrű hatezer főt meghaladó, s még inkább a budai vilájet tízezer fölött járó várkatonaságában. (Részesedése ez utóbbiban a valóságban még kisebb volt, mint amit táblázatunk mutat, mert a Dunántúl és a Duna-Tisza köze néhány déli várában már olyan, ismeretlen számú várvédő is szolgált, aki nem zsoldban, hanem birtolq'övedelemben húzta illetményét.) Ez a részesedés a század további négy évtizedében sem mutat számottevő változást. 2. Vác és Visegrád A megye török erődítései közül az induláskor Vác és Visegrád voltak a legfontosabbak. A nógrádi várak elestéig a kialakulóban lévő török végvári rendszer egyik kulcspontját őrizték, s hogy a rájuk nehezedő nyomást állni tudják, a hadvezetés komoly őrségeket telepített beléjük. Vác első, 408 főt számláló őrsége felett az 1543. szeptember 30-a és december 27-e közötti három hónap zsoldjának kifizetésekor tartottak mustrát.59 A katonáknak ez a legelső, név szerinti listája — hála a szemle bejegyzéseinek — sok tanulsággal szolgált. Vác legénységét ugyanazok az alakulatok alkották, amelyekből a többi vár őrsége is állt. A várat a kapitány (dizdár) és helyettese (kethüdá) parancsnokolták, akik egyben a müsztah- fizok elit gyalogos alakulatának is az élén álltak. Vác első őrségében a müsztahfizok tíz tizedbe tagolódtak, így a két várnaggyal együtt 102 fős testületet alkottak. A zsoldlisták külön egységekben, de a müsztahfizok nagy csapatnemének tartozékaiként vették számba a vár különféle iparosait, akiket Vácott mindössze két ács képviselt. A mesterembereket mindig a tüzérek (topcsik) követték a listákban, akik a nagyobb várakban önálló egységet alkottak. 1543-ban Vácott hat topcsi szolgált. A várvédő lovasok nívósabb, megbecsültebb alakulatát a korai lajstromok ulufedzsiján-i szüvari, besli vagyfárisz néven illették, amelyek közül néhány évtized alatt az utóbbi elnevezés vált csaknem kizárólagossá. A váci lovasok is tíz tizedben szolgáltak, de mivel két egységbe csak kilenc-kilenc katona jutott, parancsnokló agájukkal együtt 99-en voltak. A listák további sorrendje az alakulatok harci értékét tükrözte: a lajstromozás és a megbecsülés utolsó két helye a gyalogos azaőoknak és a gyalogosan is, lovon is szolgáló martalócoknak maradt. Vízparti várakban mindkét alakulat katonái, de elsősorban az azabok adták a folyami flotta legénységét is. Vácott 1543-ban 89 azabot és 110 martalócot írtak össze. A fegyvernemeknek és az alakulatoknak a listában és az értékítéletben elfoglalt helye a katonák vallási és etnikai összetételében is tetten érhető. Müsztahfiznak csak muszlimokat vettek fel, még frissen iszlamizáltak sem igen kerülhettek közéjük: Vácott a 102 fős állományban mindössze 13 akadt. A lovasok, a fáriszok között megnőtt, Vácott egyötödöt tett ki az áttértek részesedése. A 89 azab között már 35 áttértet találunk, hogy a sereghajtó martalócok 110 fős alakulatában mindössze 4 muszlim maradjon: óriási, 106 fős többségüket keresztény délszlávokból állították ki. Vác 1543-as, induló őrségénél azért érdemes hosszabban elidőznünk, mert felépítése, vallási-etnikai összetétele és az ezekben beállt változások teljesen megfelelnek a korai török várőrségek jellemzőinek. Tipikusnak mondható pl. az, hogy 1543-1544-ben, amikor vagy tizenötezer katona szállta meg a hódoltság első várait, a hirtelen támadt nagy ember-szükségben az őrségeket nagyobb részben gyengébb alakulatokból töltötték fel. Ritka kivétel Buda, amelynek legénységét érezhető gonddal állították össze, de már Esztergom katonaságának éppen háromnegyedét azabok és martalócok tették ki. Vác még viszonylag jól járt, itt a katonák fele 58 A két év forrásaira lásd az előző két jegyzetet. 1558-ban nem ismerjük a Budán szolgáló janicsárok számát, 1569-ben a budai őrségben ők is szerepelnek; ennek megfelelően alakulnak a vilájet összes haderejének számadatai is.
