Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Buzás Gergely: Pest megye középkori művészeti emlékei
228 BÚZÁS GERGELY négyzettel meghosszabbított poligonális főszentély és két nagyméretű, poligonális mellékszentély kapcsolódik. A főszentélyt bordás keresztboltozat, a mellékszentélyeket bordás kolostorboltozat, illetve dongaboltozat fedi. Ez a három kápolnából álló szentélyfej a magyarországi premontrei építészet jellegzetes eleme, még olyan kisebb templomaikban is ragaszkodtak hozzá, amelyek csak egyhajós, kereszthajó nélküli formában épültek, mint Bény vagy János- hida. A két sekrestye, amelyet itt a keresztház és hosszház sarkában helyeztek el, szintén egy korabeli premontrei templomon, a majkin tűnik fel újra. Végül a poligonális szentélyforma szintén kedvelt rendi megoldás lehet, hiszen több ránk maradt, a 13. század első felében épült premontrei prépostságon: Bényben, Zsámbékon, Jánoshidán, Majkon megtalálható, bár korántsem egyeduralkodó. Ocsán a hosszházat háromhajós, bazilikális rendszerben kezdték el építem, erőteljes nyugati toronypárral. Az öt pillérpár támváltásos rendszerben épült: háromnegyedoszlopokkal bővített görögkereszt alaprajzú és sima nyolcszögletű pillérek hordják a hajókat elválasztó, lépcsőzött profilú félköríves árkádokat. A rekesztőfallal körülvett szerzetesi kórus a szentélynégyzetet, a keresztház négyezetét és a hosszház első keleti szakaszát foglalta el. A szentélyrekesztő előtt, a második hosszház-szakaszba nyílott a templom két, díszes, oszlopbélletes oldalkapuzata. Az építkezés a hosszház munkái közben ismeretlen okból félbeszakadt, és az épületet jóval szerényebb tervek szerint, szinte hevenyészett módon fejezték be. A tervezett monumentális nyugati toronypámak már az alapozását sem fejezték be, ezzel lerövidítve a hosszházat, a már részben elkészült két nyugati mellékhajószakasz fölé építettek alacsony tornyokat. Nem készült el a keresztház boltozata, és nem építették ki a hosszház boltozatát tartó elemeket sem, illetve a már elkészült részeken vissza is faragták őket. Ezeket az épületrészeket síkmennyezettel fedték le. Nem épült ki a kolostornégyszög, mindössze egy egytraktusos épület készült a templomtól északra.28 A 13. század második felében már csak a szentélyt festették ki. Krisztus és az apostolok, valamint szentek ábrázolása mellett a Szent László legenda jelenetei a leginkább figyelemreméltóak, hiszen a legendának ezek a legkorábbi ismert ábrázolásai.29 4. A zsámbéki premontrei prépostság A megye másik 13. századi premontrei prépostsága, a zsámbéki Keresztelő Szent János kolostor, már egy fokkal későbbi stílusváltozatát képviseli a 13. századi magyarországi művészetnek (10. kép). Erről több írott forrás áll rendelkezésünkre, bár ezek a ma álló épület keltezését nem igazán segítik. Ugyanis Ocsával ellentétben Zsámbékon nem a gótikus épület az első templom. A legújabb ásatások kimutatták, hogy már a 11. században temető volt a területen. Egy korai, közelebbről nem keltezhető templom igen csekély maradványai is előkerültek. Ezt a templomot váltotta fel — alighanem a 12. században — egy egyhajós, félköríves szentélyű, nyugati karzatos templom. A karzat alatt több férfisír, előtte pedig a hajó közepén egy vörösmárvány lappal lezárt falazott sír került elő, négy nő csontmaradványaival. Az antropológiai vizsgálatok is amellett szólnak, hogy ezek a sírok a Zsámbékon a 12. század óta birtokos, francia eredetű Aynard nemzetség tagjait rejtették, a templom az ő kegyúri egyházuk volt.30 Egy 1258-as oklevél ránk maradt másolataiból tudjuk, hogy e nemzetség két tagja: Egyed és Smaragd comesek a zsámbéki premontreieknek — akiknek templomába Egyed comes feleségét, Репа asszonyt is eltemették — birtokokat adományozott.31 Egyed ispán talán azonos az 1193-ban zalai ispánként, 1198-ban királynéi udvarbíróként említett személlyel. Smaragd comes azonosítása biztosabb: ő 1205-1206-ban tűnik fel először az oklevelekben mint udvarispán és szolnoki ispán, majd erdélyi vajda, később bihari, majd pozsonyi, utoljára pedig 1222-ben mint bácsi ispán szerepel.32 Ezek szerint az adatok szerint a prépostság a 13. század első éveiben már minden bizonnyal működött, bár első említését csak az 1234-es ninivei katalógusból ismerjük, ahonnan azt is megtudjuk, hogy Váradhegyfok filiája volt.33 A premontreiek első temploma tehát feltehetően a félköríves szentélyű, egyhajós épület lehetett. 28 A kolostor legújabb kutatásának eredményei: LUKACS-CABELLO-CSENGEL 1991. 29 xÓTH 1974, 89-91., 73-76. kép. 30 VALTER 1991, 24-26. 31 GYÖRFFY 1956, 280-281. 32 GYÖRFFY 1956, 281. 33 PEST M. MŰEMLÉKEI II. 480. (Voit Pál).
